Dobrev Klára azt mondta, az európai minimálbér ügye már az európai politika fősodrába is bekerült, ugyanis az Európai Bizottságot vezető Ursula von der Leyen a témában vitára bocsátott egy anyagot.
“Az EU-ban a következő hat hétben megvitatják a szabályozás alapvető kereteit, majd a bizottság letesz az asztalra egy konkrét javaslatot”
– közölte.
“Úgy tűnik, hogy a magyar kormány nem akar részt venni ebben a konzultációban, így a magyar állampolgárok véleménye nem tud megjelenni az unióban”
– emelte ki a politikus. Emiatt a DK konzultációt kezdeményezett a társadalmi partnerekkel, a munkaadókkal, a szakszervezettekkel és az állampolgárokkal – közölte. Hozzátette: a múlt héten a DK az ágazati kamaráknak, az ipartestületeknek, a szakszervezeteknek és a kutatóintézeteknek küldte el azt a javaslatot, amely alapján meg lehet alkotni az európai minimálbér szabályozását.
Kérdezték tőle, hogy a konzultáció résztvevőinek miért kell megadniuk személyes adataikat, például a lakcímüket.
Dobrev Klára azt felelte, hogy szeretnék megismerni az ország különböző részein élő emberek véleményét.
“Az Európai Néppárt, a zöldek, a szociáldemokraták és a liberális frakció egy jelentős része is támogatja az európai minimálbér gondolatát”
– válaszolta egy újabb felvetésre.
“Ha a Fidesz is nyitott lenne a kérdésben, akkor a DK ebben az ügyben természetesen együttműködne vele”
– tette hozzá.
Nemes Gábor, a DK szakszervezeti és foglalkoztatáspolitikai szakpolitikusa a sajtótájékoztatón azt mondta, hogy az európai minimálbér bevezetése mérföldkő lehetne Magyarország életében.
“Széles körű konzultációra van szükség, hogy a juttatás minden uniós országban átlátható, kiszámítható legyen”
– tette hozzá.
Dávid Ferenc, a DK gazdasági szakértője felhívta a figyelmet, hogy az EU 21 tagállamában van központilag meghatározott minimálbér.
“A minimálbér az elterjedtsége miatt az európai munkaügyi kultúra része, ráadásul számos családi és szociális ellátás is kötődik hozzá”
– emelte ki.
A más témában feltett kérdésekre Barkóczi Balázs, a DK szóvivője válaszolt. Ebből kisebb vita alakult ki, az egyik újságíró ugyanis a termet addigra már elhagyó Dobrev Klárát akarta megkérdezni, hogy hajlandó lenne-e kitenni a ruhájára egy “fehér, heteroszexuális keresztény vagyok” feliratú kitűzőt. Ezután a szóvivőt kérték fel erre, aki azt mondta, hogy ő maga is fehér, heteroszexuális, keresztény férfi, de nem hiszi, hogy ilyen dolgokat bárkinek hirdetnie kellene a ruházatán.
“Az elfogadás egyik alappillére az, hogy nem dörgöljük erőszakosan mások orra alá, hogy mik vagyunk, hanem megpróbáljuk elfogadni azt, hogy a másik miért olyan, amilyen”
– tette hozzá.
“Az ilyesfajta kitűzők a legrosszabb politikai időket idézik, a vészkorszakban különböztették meg így az eltérő politikai érdeklődésű, nemi identitású és rasszhoz tartozó embereket”
– jelentette ki.
Hozzátette, a kérdést nyilván Niedermüller Péter múlt heti szavai miatt tették fel, de akinek “van füle”, az hallotta, hogy a VII. kerületi polgármester mit mondott. Attól a DK nem fog elhatárolódni, amit egyesek belemagyaráznak Niedermüller Péter szavaiba – tette hozzá, hangsúlyozva, a politikus világossá tette, hogy nem emberekről, hanem ideológiákról beszélt, ezért nem is fogják lemondatni.
Kérdezték arról, hogy a Hír TV egy, a birtokába jutott belső vitairat alapján azt állítja, hogy a Párbeszéd az MSZP széthullására vár és a DK-val csak előválasztáson keresztül szövetkezne. A politikus azt felelte, nem szeretnék kommentálni más pártok belső iratait vagy vezetőinek nyilatkozatait. A DK a teljeskörű ellenzéki összefogás híve, a tavaly októberi önkormányzati választás ugyanis megmutatta, hogy csak egy forgatókönyv létezik: közös ellenzéki kormányfőjelölt, közös lista és 106 közös egyéni képviselőjelölt – tette hozzá.
