A 2024-es adatokat rögzítő jelentés szerint az állampolgárságot megszerzők száma 54,5 százalékkal nőtt 2014-hez képest, amikor a tagállami hatóságok összesen 762 100 kérelmezőnek kedveztek. A vizsgált évben legtöbben, mintegy 288 700-an Németországban szereztek állampolgárságot, ami az unióban biztosított összes állampolgárság 24,5 százalékát teszi ki. Majd Spanyolországban (252 500; 21,4 százalék) és Olaszországban (217 400; 18,5 százalék). A kérvényezők legtöbbje (88 százalék) unión kívüli ország állampolgára volt.
A jelentésből kiderült, hogy 2024-ben – a megelőző évvel megegyezően – a szíriaiak alkották az uniós állampolgárságot szerzők legnagyobb csoportját.
Tavalyelőtt 110 100 szíriai kapott uniós állampolgárságot. A friss uniós állampolgárok második legnagyobb, 97 100-as csoportját a marokkóiak alkották, majd az albánok (48 ezer). Az adott országban élő, százezer nem helyi állampolgárságú lakosra vetítve biztosított honosítási arány Svédország volt a legmagasabb, ahol ezer főre 7,5 új állampolgársági státusz jutott. Majd Olaszország, ahol ez az arány 4,1 volt, majd Spanyolország és Hollandia (mindkettő 3,9). A legalacsonyabb honosítási arányt Litvániában (0,1), Bulgáriában és Észtországban (mindkettő 0,3) jegyezték fel.
A jelentés Magyarországgal kapcsolatban azt közölte, hogy az állampolgárságot szerzők száma mintegy 1700 volt 2024-ben, amíg a megelőző évben valamivel több mint 2400.
Magyarországon az új állampolgárok többségét, mintegy 60,5 százalékát egy másik uniós tagállam állampolgárai alkották. A magyar állampolgárságot megszerző uniós állampolgárok legnagyobb számban romániaiak (71,4 százalék), szlovákiaiak (20 százalék), németek (3,2 százalék) és olaszok (0,8 százalék) voltak. A magyar állampolgárságot megszerző nem uniós polgárok legnagyobb számban oroszok (13,7 százalék), ukrajnaiak (12,2 százalék), venezuelaiak (9,3 százalék), vietnámiak (7,1 százalék) és szerbek (6,4 százalék) voltak.
