Ideiglenes parkolási pályára állt szerdán a Tienven-1 nevű kínai marsszonda annak előkészítésére, hogy a következő hónapokban a marsjáró landolhasson a vörös bolygón.
fotó: pixabay.com

Január 31-én este egy újabb földközeli kisbolygót sikerült felfedezni a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézetének piszkéstetői Schmidt-távcsövével. A 2021 BJ3 jelű égitest a számítások szerint mindössze 199 nap alatt kerüli meg a Napot, ami 26 nappal rövidebb a Vénusz keringési idejénél.
Naprendszer, forrás: pixabay.com

Ebben az évben számos érdekes csillagászati esemény történt, így például a bolygók úgy álltak össze 2020-ban, hogy nyáron volt olyan éjszaka, amikor az összes égitest látható volt.
fotó: pixabay.com

Tökéletes állapotban érkezett meg az az aszteroida-kőzetmintákat tartalmazó kapszula, amit a japán Hajabusza-2 űrszonda gyűjtött.
fotó: pixabay.com

Az Európai Űrügynökség tagállamai elfogadták az Ariel-űrtávcső megvalósítási koncepcióját. Ez lesz a világon az első küldetés, amely kifejezetten az exobolygók természetét, keletkezését és fejlődését vizsgálja.
a tejútrendszert figyeli egy ember, fotó: pixabay.com

A fekete lyukakkal kapcsolatos csillagászati kutatásokban elért úttörő eredményeiért három tudós, a brit Roger Penrose, a német Reinhard Genzel és az amerikai Andrea Ghez kapja az idei fizikai Nobel-díjat a Svéd Királyi Tudományos Akadémia keddi stockholmi bejelentése szerint.