A közlemény szerint az eredmények új mérföldkövet jelentenek a világegyetem első néhány százmillió évének kutatásában, és segíthetnek megérteni, hogyan alakulhattak ki a szupernagy tömegű fekete lyukak az ősrobbanás után alig néhány százmillió évvel. A HUN-REN CSFK Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézet kutatói a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Lendület programjának támogatásával vesznek részt a Euclid konzorcium munkájában.
A kvazárok a világegyetem legfényesebb objektumai közé tartoznak. Hatalmas energiakibocsátásukat a galaxisok központjában található szupernagy tömegű fekete lyukak táplálják, amelyek hatalmas mennyiségű anyagot nyelnek el.
Rendkívüli fényességüknek köszönhetően kozmikus világítótornyokként szolgálnak, lehetővé téve a világegyetem legkorábbi korszakainak tanulmányozását. A csillagászok a távoli objektumok távolságát és korát a vöröseltolódás (z) segítségével jellemzik, amely a világegyetem tágulása miatt a fény hullámhosszának megnyúlását írja le. A most azonosított kvazárok vöröseltolódása z=6,6 és z=7,8 közé esik. A legtávolabbi objektum fénye akkor indult útnak, amikor a világegyetem mindössze 670 millió éves volt, vagyis jelenlegi korának csupán mintegy öt százalékát érte el. A felfedezés jelentőségét növeli, hogy korábban mindössze kilenc olyan kvazárt ismert a tudomány, amelyek vöröseltolódása meghaladta a 7-es értéket. A Euclid már az első másfél év megfigyelései alapján további tizenkét ilyen objektumot azonosított, ezzel több mint kétszeresére növelte az ismert legkorábbi kvazárok számát. A közlemény szerint a korai kvazárok felkutatása rendkívül nehéz feladat, mivel egyszerre nagyon ritkák és rendkívül halványak.
A 2023-ban felbocsátott Euclid űrtávcső ugyanakkor képes hatalmas égterületeket egyszerre, kiváló felbontással és infravörös érzékenységgel pásztázni, így jóval hatékonyabban azonosítja ezeket a különleges objektumokat, mint a korábbi égboltfelmérések.
A most bemutatott eredmények a Euclid égboltfelmérésének mindössze másfél évnyi adataiból születtek. A küldetés hatéves programja során a kutatók várakozásai szerint több száz hasonló, rendkívül távoli kvazárt fedezhetnek fel. A Euclid első nagyobb nyilvános adatközlése (DR1) 2026 végén várható. Ez minden idők legnagyobb, világűrből készített, nagy felbontású látható és infravörös égbolttérképe lesz, amely nemcsak a korai világegyetem kutatását, hanem a sötét anyag és a sötét energia természetének feltárását is új szintre emeli – írták a közleményben.
