fotó: pixabay.com

A Vénusznál is gyorsabban kering a vasárnap felfedezett új kisbolygó

A Vénusznál is gyorsabban kering a vasárnap felfedezett új kisbolygó

Január 31-én este egy újabb földközeli kisbolygót sikerült felfedezni a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont (CSFK) Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézetének piszkéstetői Schmidt-távcsövével. A 2021 BJ3 jelű égitest a számítások szerint mindössze 199 nap alatt kerüli meg a Napot, ami 26 nappal rövidebb a Vénusz keringési idejénél.

A CSFK keddi közleménye szerint az évek óta nem látott pocsék őszi-téli időjárás ellenére az elmúlt hónapokban rendszeressé váltak a földközeli kisbolygó felfedezések a Piszkéstetői Obszervatóriumban, ám a legújabban megtalált, 40-50 méter átmérőjű szikla rövid keringési idejével kiemelkedik a húszezer ismert földközeli kisbolygó közül is, és a több mint egymillió ismert pályájú naprendszerbéli aszteroida között csak huszonöt van, amely nála is fürgébben kering a Nap körül.

Sárneczky Krisztián, az ELKH Csillagászatai Intézet kutatójának felfedezése egy 18 magnitúdós, azaz a szabad szemmel még éppen látszó csillagoknál hatvanezerszer halványabb, napi 12 fokot, vagyis egy kisebb csillagképnyi távolságot elmozduló kisbolygó képében mutatkozott vasárnap éjszaka.

“A Gemini csillagképben látszó égitest a megtalálása után háromnegyed órával került a legközelebb a Földhöz, de ekkor is biztonságos, 3,2 millió kilométeres távolságban járt tőlünk”

– olvasható a beszámolóban.

Mint írják az ezt megelőző napokban a fényes Hold járt ezen az égtájon, ezért nem fedezték fel korábban a közeledő égitestet, bár később a Hawaii-szigeteken működő Pan-STARRS program egyik január 15-ei felvételén megtalálták rendkívül halvány, 23 magnitúdó körüli nyomát.

“Mivel felfedezése után számos európai, majd amerikai obszervatóriumból is megfigyelték, illetve előkerül a január közepi mérés is, február 1-jén 2021 BJ3 név alatt megkapta ideiglenes jelölését, mi pedig rácsodálkoztunk érdekes pályájára”

– írják.

A közlemény szerint az első paraméter, ami rögtön szemet szúrt, az a 0,54 éves (199 napos) keringési idő, amely messze a legrövidebb a hazánkban eddig talált 14 földközeli kisbolygó közt (az eddigi rekorder 0,88 év volt).

Ez azt jelenti, hogy átlagos naptávolsága 0,667 CSE (csillagászati egység), vagyis pontosan a mi távolságunk kétharmada. Mivel a Vénusz bolygó átlagosan 0,723 CSE-re jár csillagunktól, az most felfedezett kisbolygó a V-Aten családba tartozik, vagyis az 1 évnél rövidebb keringési idejű aszteroidák (Aten család) azon osztályába, amelyek a Vénusznál is rövidebb idő alatt kerüli meg a Napot. A beszámoló szerint jelenleg 87 ilyen kisbolygót ismernek, közöttük a 2021 BJ3 a huszonhatodik legrövidebb keringési periódussal bír.

Mint írják, az ilyen égitestek esetében mindig felmerül, hogy ha most el is került minket, mi lehet vele a jövőben.

A január 15-ei észlelésnek köszönhetően viszonylag pontos pályát lehet rá számolni, és kisebb távcsövekkel még egy hétig, nagyobbakkal akár két-három hétig is követhető lesz, ami már igen pontos előrejelzéseket tesz lehetővé. Az eddigi mérések alapján a lehetséges legkisebb földtávolsága 0,014 CSE, vagyis 1,9 millió kilométer, így ütközéstől nem kell tartani. Legközelebb 2027. február 4-én kerül földközelbe, akkor 0,017 CSE-re lesz tőlünk, ami lehetővé teszi majd újrafelfedezését.

Későbbi sorsát majd az ekkor készült megfigyelések alapján lehet felvázolni.

A beszámoló szerint ezzel az érdekes felfedezéssel ötre emelkedett a CSFK Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézete Piszkéstetői Obszervatóriumában az elmúlt három hónapban felfedezett földközeli kisbolygók száma, aminél többet csak a NASA részéről szponzorált nagy amerikai keresőprogramok tudtak felmutatni ebben az időszakban, Európában pedig egyedül hazánkban történt ilyen felfedezés.

Kapcsolódó cikkek