A költségvetési bizottság DK-s elnöke erről azután beszélt egy online is követkető keddi sajtótájékoztatón, hogy a testület meghallgatta Varga Mihály pénzügyminisztert. Varju László bírálatként azt mondta, hogy a magyar kormány olyan vitát folytat az Európai Bizottsággal, aminek következtében hitelt kell felvennie.

“A keddi beszámolóból semmiképpen nem látszott az az ígért biztonság, amit korábban a kabinet mondhatnám úgy, hogy a szabadságjogok korlátozásával vállalt”

– összegezte véleményét a politikus, majd hozzátette, hogy meglátása szerint rossz irányba haladnak a költségvetési és a pénzügyi folyamatok.

A sajtótájékoztatón több képviselő is részt vett, a DK-s Bősz Anett például azt a véleményét hangsúlyozta, hogy ugyan a gazdasági növekedés több mint hat százalék, de a magas infláció miatt a magyar gazdaság szereplői komoly árat fizetnek ezért a növekedésért. Elmondta, az ülésen nem kapott választ arra a felvetésére, hogy a döntéshozók miért diszkrecionális döntés keretében határoztak annak a több tízmilliárd forintnak a sorsáról, ami bizonyos településeknek kompenzációt jelentett az elvonások után.

Potocskáné Kőrösi Anita (Jobbik) leszögezte, hogy a kormány az elmúlt időszakban adóbevételektől fosztotta meg az önkormányzatokat.

“Akkor lehet adócsökkentés politikájáról beszélni, ha az önkormányzatok nem veszítik el a saját bevételeiket”

– tette hozzá, majd közölte, hogy a bizottsági ülésen felemelték a hangjukat a Magyar falu program és a Modern városok program pályázati rendszerének és egyéb forráselosztásainak egyenlőtlenségei ellen.

Demeter Márta (LMP) bejelentette, hogy két egyéni képviselői indítványt nyújtott be a bizottsághoz, de a Fidesz egyiknek a tárgysorozatba-vételét sem támogatta. Az egyik javaslat a rendvédelemben, a honvédelemben és a közszolgálatban dolgozók illetményalapját egységesen hatvanezer forintra emelte volna – ismertette elképzelését.

“A másik pedig három millió forintos lakásfelújítási támogatást adott volna a VIII. és IX. kerület önkormányzati bérlakásaiban élők számára”

– tette hozzá.

Varju Lászlót a sajtótájékoztató végén arról kérdezték, hogy korábban a 2020-as büdzsét választási költségvetésnek nevezte, pedig 2002-2010 között egyszer sem volt három százalék alatt a költségvetési hiány.  A politikus, aki fenntartotta korábbi állítását, felelőtlennek nevezte a jelenlegi kormányzat költségvetési magatartását. A képviselőnek azt a kérdést is feltették, hogy 2006-ban miért lett 9,3 százalékos a költségvetési hiány. Azt felelte, hogy igazi forrásbőség az elmúlt időszakban volt, de eközben

“nyugodtan mondhatjuk, hogy az Orbán-kormány tevékenysége tíz év alatt a magyar államadósságot megduplázta”.