Lázár János építési és közlekedési miniszter köszöntőjében hangsúlyozta, Magyarország képes lenne 20 millió ember számára élelmiszert előállítani, “de a lehetőségeket nem aknázzuk ki”. A multinacionális kereskedelmi láncoknak a békéscsabaihoz hasonló vásárterek tudnak a konkurenciái lenni, ezért támogatják, hogy Soprontól Békéscsabáig hozzanak létre ilyeneket, de “nem mindenki meri megcsinálni” – jegyezte meg.

A tárcavezető arról beszélt, hogy az elmúlt évtizedek célkitűzése az volt, hogy Magyarország autóipari nagyhatalom legyen, amit sikerült elérni; most az élelmiszer-ellátásban és a vidékfejlesztésben kell előrelépni.

“Magyarország kiszolgáltatta magát a multinacionális vállalatoknak az élelmiszer-kereskedelem terén; a kormány sokat tett a függőség csökkentéséért, de ebben még nem állunk jól”

– mondta, majd hozzátette, pedig az ország önellátó képessége azonos az ország szuverenitásával.

Lázár János arról is beszélt, hogy a kormány szeretne a Debrecen-Nyíregyháza-Miskolc háromszögben egy új, a győrihez hasonló ipari konglomerátumot kialakítani, amiben Szolnoknak és Békéscsabának is “zászlós szerepe” lehet. Ezért döntöttek az M44-es gyorsforgalmi út megépítéséről, ami “jól halad”, és arról, hogy kiviszik a határig, összekapcsolják Romániával. Emellett döntöttek a 47-es út négysávúsításáról is, aminek az előkészítése is több tízmilliárd forintba kerül, a 88 kilométeres beruházás értéke 300 milliárd forint körül lesz, először a Békéscsaba-Debrecen szakasz készül majd el – közölte. Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára elmondta, a cél az, hogy magyar alapanyagból előállított, magyar termelőtől vásárolt, magyar élelmiszer kerüljön az asztalra, ezért támogatja a kormány az értékesítési helyek megújítását, a másik oldalon pedig a termelőknek nyújt segítséget.

“Erre adekvát válasz ez a vásárcsarnok is”

– jegyezte meg, hozzátéve, hogy az elmúlt években megháromszorozták a termelői piacok számát a kisebb településeken.

Herczeg Tamás (Fidesz) országgyűlési képviselő felelevenítette, hogy 178 éve jött létre Békéscsabán az első állatpiac és 1974-75-ben nyílt meg a most felújított és kibővített vásártér. A politikus szerint a beruházás városrehabilitációs programnak is felfogható, hiszen a környéken élők lehetőségeit javították azzal, hogy a nagybani piacot kiköltöztették a város szélére, és több száz új parkolóhely létesült.

“Békéscsaba élhetőbb, 21. századibb lett”

– fogalmazott.

Szarvas Péter (Hajrá Békéscsaba Egyesület) polgármester emlékeztetett: szinte pontosan hét éve írták alá Orbán Viktor miniszterelnökkel az MVP-t. A vásártér kialakítása “Békéscsaba utóbbi tíz évének legnagyobb fejlesztése volt”, amivel a térség “legnagyobb, legmodernebb piaca jött létre”.  Szavai szerint a vásártér szerdánként és szombatonként közösségi tér is, ahol több száz kistermelő árul és ahová több ezer vásárló érkezik. A békési vármegyeszékhelyen 8,45 milliárd forintos támogatásból alakítottak ki új, fedett-nyitott, hatezer négyzetméteres vásárcsarnokot, felújították a 250 négyzetméteres pavilonsort; megépült egy új, háromszintes, 292 férőhelyes parkolóház; továbbá áthelyezték a város külső részére a 9 ezer négyzetméteres nagybani piacot.

A projekt része volt a környező utak és utcák részbeni felújítása, parkolók kialakítása.

Az új vásárcsarnokot és a parkolóházat a Swietelsky Magyarország Kft. építette; a nagybani piac kivitelezője a békéscsabai Galéria Invest Kft. volt.