Elfogadták Békéscsaba költségvetését

Elfogadták Békéscsaba költségvetését

Több mint 24 milliárd forintnyi fejlesztést, ugyanakkor újabb hitel felvételét is tervezi Békéscsaba idén. A megyei jogú város közgyűlése csütörtökön fogadta el a költségvetést.

Békéscsaba 2020-as költségvetésének főösszege 37,7 milliárd forint, a bevételi oldalon 15,3 milliárd forint áll. A bevételek és a kiadások közötti különbözetet, 22,4 milliárd forintot az előző évi költségvetési maradvány összegéből (9,8 milliárd), államkötvényből és lejárt bankbetétből (11,8 milliárd), a korábbi hitelszerződések még le nem hívott összegéből (370 millió) és 360 millió forintos új fejlesztési hitel felvételével kezelik.

Az új fejlesztési hitel felvételével az önkormányzat adósságszolgálata meg fogja haladni a 2,3 milliárd forintot. Idén 203 millió, jövőre csaknem 250 millió forintot kell hiteltörlesztésre fordítani.

Az előterjesztés szerint bevételi oldalon a helyi adókból és a gépjárműadóból 283 millió forinttal több, mintegy 4,3 milliárd forint folyt be tavaly, és csaknem 140 millióval nőtt a központi támogatás.

Kockázatként jegyzik meg, hogy az új jogszabályok értelmében a helyi iparűzési adót a helyi tömegközlekedés finanszírozására kell fordítani. Mivel az önkormányzat bevételei közül ez kiemelt szerepet tölt be, a változás “jelentős költségvetési problémát is okozhat” – jelezték.

Működésre 12 milliárd, fejlesztésekre 24,3 milliárd forintot szánnak. Utóbbira elsősorban az európai uniós Terület- és településfejlesztési operatív program keretéből (3,6 milliárd) és a Modern városok programból (20,7 milliárd) van forrás.

A város rendezettségének növelésére a tavalyinál 283 millió forinttal többet szánnak. Az önként vállalt kulturális, sport és egyéb feladatokra a tavalyihoz hasonlóan 1,3 milliárd forintot szánnak.

Szarvas Péter (Hajrá Békéscsaba Egyesület) polgármester úgy fogalmazott, a költségvetés “biztosítja Békéscsaba fejlődését, szépülését, rendezettebbé válását, családbarát megoldásokat tartalmaz és az itt élők megelégedésére szolgálhat”. Megjegyezte, hogy a tavalyihoz képest emelkedő központi támogatás nem biztosítja a kötelező béremelések fedezetét, arra saját forrásból több mint 100 millió forintot kell fordítani.

Felhívta a figyelmet arra, hogy 15 millió forintot szánnak a háziorvosok számára egy új motivációs rendszer kialakítására, ám megjegyezte, elképzelhető, hogy emelni kell a kereten.

Ferenczi Attila (Fidesz-KDNP) szakszerűnek, reálisnak és a jövőt szem előtt tartónak nevezte a költségvetést. Kiemelte, évről évre nagy kérdés volt, hogy teljesülnek-e az adó- és vagyoni bevételek. A vagyoneladásból tervezett bevételek a korábbi években nem folytak be, szerinte helyes, hogy azt alacsonyabbra vették idén. A hiteltörlesztés növekvő tételét “bőven fedezi” az adóbevételek növekedése – jegyezte meg.

Juhász István (Hajrá Békéscsaba Egyesület) frakcióvezető szerint a költségvetés stabil, kiegyensúlyozott, gyors, látványos fejlesztést eredményezhet a városnak, és hangsúlyt fektet az önkormányzat bérlakásállományának fejlesztésére is.

Miklós Attila (MSZP) kockázatnak látja, hogy csak a tavalyról megmaradt 370 milliós és az idénre tervezett 360 millió forintos hitellel vannak egyensúlyban a fejlesztések; nem látja a forrást a valószínűleg emelkedő kivitelezési költségek ellentételezésére. Megjegyezte, jó, hogy vannak MVP-s fejlesztések, de kérdés, miből fogja a város azokat fenntartani.

Szarvas Péter reagálásában jelezte, mintegy 60 millió forint általános tartalékot terveztek be, abból lehet fedezni az emelkedő kivitelezési költségeket.

Fülöp Csaba (MSZP) szerint eddig egyik évben sem használta fel teljesen a hitelkeretét a város, várhatóan idén sem fogja. A háziorvosi rendszerre szerinte többet kell majd áldozni.

Hanó Miklós (Fidesz-KDNP) szerint olyan jelentős fejlesztések zajlanak Békéscsabán, amelyek a város következő száz évének fejlődését biztosítják.

A költségvetést 14 igen szavazattal fogadták el. A két szocialista képviselő tartózkodott, Dancsó Tibor (DK) nemmel szavazott.

Kapcsolódó cikkek