Párbeszéd: az akadémiai vagyonra akarja a kormány rátenni a kezét
Mellár Tamás (Párbeszéd) úgy vélekedett, hogy az akadémiai intézetek “szétverésének” egyik oka, hogy a kormány szeretné rátenni a kezét 100-300 milliárd forintos akadémiai vagyonra. A másik oka – folytatta -, hogy a következő uniós költségvetési periódusban főként közvetlenül az intézmények kapnak majd forrásokat, és jelenleg nincs olyan kutatóintézet, amely Fidesz-közeli, és képes lenne ezeket a forrásokat elnyerni.
“Ennek a lehetőségét szeretnék megteremteni”
– tette hozzá.
Szerinte az innovációt nem azokon kell számonkérni, akik az alap- és az alkalmazott kutatást végzik, hanem a kormányon és a vállalkozói szférán. Elmondta, a kormány többet is tehetne, mivel a kutatás-fejlesztési kiadások tavaly a GDP 1,3 százalékát tették ki, míg az uniós átlag 2 százalék felett van. Kitért arra is, az Akadémia költségvetése a GDP 0,1 százalékát sem teszi már ki.
Cseresnyés Péter, az Innovációs és Technológiai Minisztérium parlamenti államtitkára visszautasította az ellenzéki képviselő “sejtetéseit” és vádjait a kutatóintézeti hálózat átalakításával kapcsolatban. Rögzítette,
az MTA és a kutatóintézetek feladata, hogy lehetőség szerint minél jobban ki tudják szolgálni a magyar társadalom és gazdaság igényeit.
Elmondta, a tárgyalások jelenleg is folynak az MTA-val, azok remélhetőleg hamarosan befejeződnek. Szerinte az MTA vezetése eljutott odáig, hogy a megegyezés irányába hajlik, érdekelt abban, és megérti a kormány által kitűzött célokat.
DK: nem csökkentek a várólisták
Varju László (DK) szerint az egészségügyért felelős Kásler Miklósnak, az emberi erőforrások miniszterének állításával ellentétben nem rövidültek a várólisták. Kiemelte választókerületét, Újpestet, ahol 800 millió forintot költenek a szakrendelő hűtésére.
“A hosszú várólista megmarad, csak az a kérdés, hogy a beteg megéri-e a nyarat, hogy élvezhesse a klímát”
– fogalmazott.
Azt mondta, különös figyelmet kellene fordítani a várólisták csökkentésére, de a kormánynak nem éri meg a betegek, gyengék életben tartása.
Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára felidézte, hogy a szocialista kormány várólista-csökkentése abból állt, hogy bevezette a vizit- és a kórházi napidíjat, hogy – mint mondta – a betegség első jeleit magukon észlelőket távol tartsa az orvostól.
A Fidesz-KDNP ezzel szemben többletforrást biztosított a várólisták csökkentésére, illetve átlátható, online nyilvántartást hozott létre – mutatott rá. Hozzátette,
a várólisták csökkentésére 26 milliárd forintot fordítottak, idén is 5 milliárd forint többletforrást biztosítanak rá.
Közölte, míg 2012-ben 70 000 fő volt a várólistákon, addig mostanra ez a szám 28 ezerre csökkent.
Jobbik: sorskérdés a magyar-cigány együttélés ügye
Ander Balázs (Jobbik) átfogó kutatást szorgalmazott a magyarországi cigányságról, mivel szerinte a 21. századi Magyarország egyik legfontosabb sorskérdése a magyar-cigány együttélés ügye, a cigányság integrációja. Szerinte a társadalmi, nemzeti dezintegráció “bomba az ország alatt”. Idézte “a jobboldali elhajlással nehezen vádolható” Ladányi János szociológus gondolatait, miszerint megnőtt a szegregált településen élők aránya, a nem cigány népesség elöregszik vagy elköltözik, és ez azzal fenyeget, hogy lesznek, akik a területi autonómiában látják a probléma megoldását és akár el is szakadhatnak Magyarországtól.
A jobbikos képviselő szerint “a csonka Magyarország túl kicsi egy új, akárcsak képletes Trianonhoz”. Meg kellene becsülni az ilyen helyeken szolgálatot teljesítő pedagógusokat, védőnőket, postásokat, rendőröket – tette hozzá. Hangsúlyozta, minden
kisebbségnek be kell tartania a kötelező együttélési normákat, a beilleszkedést vállaló, minden tiszteletet megérdemlő cigányemberek számíthatnak a Jobbikra, nekik a párt baráti jobbot nyújt.
“A Jobbik integrációs munkacsoportja ezeknek az elveknek a szellemében működik”
– közölte.
Rétvári Bence válaszában emlékeztetett arra, hogy a Jobbik volt pártelnöke nyugdíjasokat sértő szavai után hirtelen nyugdíjastagozatot alakított. Most pedig valami mást akarnak elfedni szerinte. A Jobbik a rasszizmusban fogant és azért ül a parlamentben, mert 2010 előtt szélsőségesen cigányellenes retorikát vitt, és annak köszönhette feltűnését, hogy a Magyar Gárda révén félelemkeltő felvonulásokat szervezett – mondta. Hozzátette:
“ez a párt nehezen mossa le magáról, hogy igazából a liberális elvárásoknak megfelelő genderkompatibilis álláspontot képvisel minden fontos kérdésben.”
Elmondta, a kormány – szociális és nem alapjogi kérdésként tekintve erre – mindenkinek segít, aki nehéz helyzetben van. Kiemelte, a továbbtanulás segítését és elmondta, ma kétszer annyi cigány egyetemista van, mint 2010-ben volt. Beszélt a keresztény roma szakkollégiumi hálózat támogatásáról, az Útravaló ösztöndíjprogramról is.
