A DK alelnöke keddi, budapesti sajtótájékoztatóján azt mondta, a G7 nevű portál cikke szerint a 2006-2018 közötti győri közbeszerzések több mint harmada, 18,3 milliárd forint került a “Borkai-botrányban érintett szereplőkhöz”.

Varju László úgy fogalmazott,

Borkai Zsolt vagyona mögött Győr “szétlopása” állhat, az átvilágítás pedig kiderítheti, hogy a polgármester és köre mennyit “szakított”.

“Ha az ÁSZ nem vizsgálja a győri önkormányzat korrupciógyanús ügyeit, az azt jelenti, hogy Borkai Zsolt továbbra is a Fidesz védelme alatt áll”

– értékelt.

A politikust kérdezték arról, hogy miért nem akarja vizsgáltatni a kispesti önkormányzat ügyeit is, ahol Lackner Csaba szocialista képviselő keveredett korrupciógyanúba. Azt felelte, a DK soha nem alkalmazott kettős mércét, de most a Borkai-ügy van terítéken.

Az Állami Számvevőszék kedd délután úgy reagált az ellenzéki képviselő felszólítására, hogy az elmúlt években többször végeztek ellenőrzést a megyei jogú város önkormányzatánál, amelyek érintették a gazdasági társaságait is.

Az ÁSZ január 10-én hozta nyilvánosságra a győri önkormányzat utóellenőrzéséről szóló jelentését, amelyben a 2016 decemberében lezárult számvevőszéki ellenőrzés megállapításai alapján, az önkormányzatnál összeállított intézkedési tervben foglalt feladatok végrehajtását értékelte – írták közleményükben.

Megjegyezték, az Állami Számvevőszék az Országgyűlés legfőbb pénzügyi-gazdasági ellenőrző szerve, amely a feladatait a törvények, a parlament döntései, határozatai alapján, a pártpolitikától függetlenül végzi.

A megkereséseket, kezdeményezéseket minden esetben jelzésként kezelik, ellenőrzéseik tervezésekor a kockázatelemzési rendszerébe beépíti, figyelembe veszi és hasznosítja őket. Az ÁSZ minden megkeresést, kezdeményezést egységes eljárásban kezel és értékel – közölték.