Hétfőn került ismertetésre az a Nemzetgazdasági Minisztériumban (NGM) készült munkaanyag, amely a nyugdíjreform lehetséges irányait elemezve a bankok nélküli önkéntes nyugdíjpénztárak ötletéről, az alapnyugdíjról és a svéd modellről ejt szót.

Korózs Lajos, az MSZP elnökségi tagja ezzel kapcsolatban a pártja által szervezett sajtóbeszélgetésen elmondta: a tanulmány a reform szükségességére hivatkozva négy lehetséges modellt vázol, a német pontrendszert, a svéd nyugdíjmodellt, a nyugdíj-biztosítási főigazgatóság, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete és a Nemzeti Erőforrás Minisztérium közös javaslatát, valamint azt, amelyik alapnyugdíjjal és csökkentett munkanyugdíjjal számol.

A szocialista politikus kifejtette, hogy a kormány, miközben várhatóan még az idén végre akarja hajtani az újabb nyugdíjreformot, még nem döntött annak irányáról, noha például Svédországban tíz évig tartó vita előzte meg a névleges egyéni számlán alapuló, a nyugdíjkifizetéseket a mindenkori járulékokból finanszírozó nyugdíjrendszer bevezetését.

Mint mondta, a skandináv országban jól működő svéd modellt négy európai országban alkalmazzák, ugyanakkor például Olaszországban hatalmas problémákat okoz. Hozzátette: bevezetésekor Svédországban nagy munkaerőhiány volt, szinte mindenki dolgozott, Magyarországon viszont rendkívül alacsony a foglalkoztatottság, ráadásul ebben a modellben nincs hozzátartozói ellátás, így özvegyi nyugdíj.

Korózs Lajos ezzel összefüggésben arra szólította fel a kormányt, tisztázza, hogy a fentiek közül melyik nyugdíjmodellt akarja alkalmazni, és ennek révén mennyi pénzt vonna ki a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerből. E kérdést úgy indokolta: jelzésértékű, hogy a nyugdíjreformot nem a szaktárca, hanem a gazdasági minisztérium dolgozza ki.

Választ várt arra is, a kormány miért úgy akarja átalakítani az önkéntes nyugdíjpénztárak rendszerét, hogy kizárja belőlük a biztosítótársaságokat és a bankokat. Ennek lehetőségét szintén az NGM tanulmánya vetette fel.

Az MSZP-s politikus viszont azt mondta: a civil szervezetek által működtetett nyugdíjpénztárak nem jelentenek valódi garanciát, inkább “piramisjátékként” írhatók le. Szót ejtett arról is, a magánnyugdíjpénztárak “kivéreztetése” után aligha lesz állampolgári bizalom az önkéntes pénztárak iránt.

Korózs Lajos kiemelte továbbá, hogy amíg az NGM munkaanyaga a nyugdíjkorhatár rugalmassá tételéről szól, a kormány eddig azt hangsúlyozta, hogy mindenkire egyformán érvényes szabályokat akar, ezért szüntette meg a korhatár előtti nyugdíjakat.