Dúró Dóra azt mondta, a “katasztrofális” demográfiai helyzet egyik legfőbb oka ugyanis az, hogy a nők tömegesen jelentek meg a felsőoktatásban, így kitolódik a gyermekvállalás időszaka.

“A kormányzatnak járulékkedvezményekkel kellene segítenie az atipikus foglalkoztatást, például a részmunkaidős vagy távmunkát”

– tette hozzá az ellenzéki politikus.

Véleménye szerint a kormány tett ugyan intézkedéseket a demográfiai helyzet javításáért, de ezek nem voltak eredményesek. Példaként említette, hogy a 2010-es 1,27-ről 2018-ra csupán 1,48-ra nőtt az egy nőre jutó gyermekszám.

Felmérések szerint a gyermekvállalás akadályai között a megkérdezettek az első helyen említik, hogy nehéz a gyermeknevelés és a munka összeegyeztetése, illetve csak 1-2 gyermek mellett képzelhető el a munkavállalás – mondta.

Arról is beszélt, hogy a Mi Hazánk visszaszorítaná az álláspontjuk szerint elsősorban a cigány családok körében tapasztalható “megélhetési gyermekvállalást”. Ezért minden, a harmadik gyermek után járó állami támogatást munkavállaláshoz kötnének. Ugyanis egy nagycsalád eltartása munka nélkül nem képzelhető el – fűzte hozzá.

Kérdésre válaszolva Dúró Dóra kitért arra:

“a felmérések szerint ma már minden hatodik magyar gyermek külföldön születik, ezért a magyar államnak létre kellene hoznia egy intézményrendszert, amely segíti identitásuk megőrzését.”

Szerinte a külföldön élő, magyarországi lakóhellyel rendelkező magyar állampolgárok levélszavazásának “adminisztratív gátja” sem segíti az identitás ápolását.