Kijárási korlátozásról szóló plakát az újpalotai Késmárk utcában 2020. március 27-én, fotó: Mónus Márton/MTI

Koronavírus: meghosszabbítják a kijárási korlátozást Magyarországon

Koronavírus: meghosszabbítják a kijárási korlátozást Magyarországon

Szombattól további egy hétre fenntartja a kormány a koronavírus-járvány miatti kijárási korlátozásokat, majd jövő szerdai ülésén ismét áttekinti a helyzetet. Erről beszélt csütörtöki online sajtótájékoztatóján a Miniszterelnökséget vezető miniszter, aki több adózási és a SZÉP-kártyát érintő könnyítésről is beszámolt, továbbá közölte, csak írásbeli érettségi vizsgákat szerveznek május 4-től.

“A kijárási korlátozásokkal kapcsolatban a jövőben az lesz az általános gyakorlat, hogy a kormány minden szerdai ülésén megvizsgálja, szükség van-e szigorításra vagy lehet-e esetleg visszalépni a megtett intézkedésekből, és csütörtökönként ad majd tájékoztatást”

– mondta a tárcavezető, majd közölte,

az önkormányzatok e hét szombatjára és vasárnapjára ismét megkapják azt a jogi lehetőséget, hogy saját maguk szabályozzák a közterület-használat rendjét, és kérik is őket az indokolt korlátozások elrendelésére.

A húsvéti ünnepek alatti pozitív tapasztalatokért köszönetet mondott a helyhatóságoknak, jelezte, a döntéseikkel sikerült megakadályozni, hogy nagy tömegek jelenjenek meg egy helyen.

Gulyás Gergely kiemelte, eddig 500 milliárd forintot költöttek beszerzésekre és védekezésre a járvány miatt. A beszerzett védőeszközökről akkor lehet számot adni, ha megérkeztek Magyarországra.

“Azokon a piacokon, ahol ezek megvehetők, farkastörvények uralkodnak, így az a biztos, ami megérkezik”

– tette hozzá, majd kitért arra, hogy a Külgazdasági és Külügyminisztérium munkatársai napi rendszerességgel adnak tájékoztatást, és azt kell látni, hogy ha szerződést is kötöttek vagy akár előleget fizettek, még az sem biztosíték arra, hogy megérkeznek a szállítmányok, de mindent megtesznek, hogy a szükséges eszközök rendelkezésre álljanak.

A tárcavezető hangsúlyozta, a cél az egészségügyi rendszert alkalmassá tenni a tömeges megbetegedések esetére is, ennek érdekében határozták meg betegek ellátásához szükséges ágyszámot is.

A sajtótájékoztatón a miniszter közölte azt a kormánydöntést is, amely szerint a koronavírus-járvány miatt csak írásbeli érettségi vizsgákat szerveznek május 4-től. Kifejtette, izárólag azoknak lesz lehetőségük érettségit tenni, akiknek a továbbtanulás miatt erre szükségük van, ez mintegy 83 000 diákot érint. A mostani vizsgaidőszakban előrehozott vizsgákra nem lesz mód.

A vizsgákat várhatóan mintegy két hét alatt bonyolítják le.

Az írásbeli vizsgákat úgy kell megszervezni, hogy egy teremben tíznél több diák nem tartózkodhat majd, és a másfél méteres távolságot is be kell tartani – ismertette Gulyás Gergely. Hozzátette, szóbeli csak azon tárgyaknál lehet, ahol nincs lehetőség írásbelit tartani, ez 3178 diákot érint.

“Senkinek sem kötelező érettségit tenni, ha valaki úgy dönt, most nem vizsgázik, erre ősszel lehetősége lesz. Ebben az esetben a jövő évi felvételi eljárásba tud bekapcsolódni”

– mondta.

Megjegyezte, ha nem tartanák meg az érettségit, az a felvételi eljárásban a felsőfokú intézményekbe való jelentkezés során olyan káoszt eredményezne, ami nem megengedhető.

Az OKJ-s képzéseknél a szakmai vizsgák lebonyolítását az Innovációs és Technológiai Minisztérium szintén biztosítani fogja, itt is elsősorban írásbeliket szerveznek majd – közölte.

Gulyás Gergely számos gazdasági döntést is ismertetett. Így például azt, hogy a beszámolókészítési és -közzétételi, valamint az adóbevallási kötelezettségeket szeptember 30-ig elhalasztják.

A kormány másik döntése értelmében az online kasszát használó kereskedők 2021. január 1-jétől kötelesek biztosítani az elektronikus fizetés lehetőségét a készpénzforgalom visszaszorítása érdekében. A készpénzfizetést ugyanakkor sehol nem korlátozzák.

Gulyás Gergely azt is elmondta, hogy 2020. június 30-ig a SZÉP-kártyára utalt béren kívüli juttatásokra nem kell szociális hozzájárulási adót (szocho) fizetni. Az évente adható rekreációs juttatások összege megemelkedik 2020-ra: a közszférában 200 000-ről 400 000 forintra, a versenyszférában 450 000-ről 800 000 forintra – tájékoztatott.

Hozzátette, a SZÉP-kártya egyes alszámláira feltölthető keretösszegek is nőnek, szálláshelyre 225 000 forint helyett 400 000, vendéglátásra 150 000 helyett 265 000 forint, szabadidős szolgáltatásokra pedig 75 000 helyett 135 000 forint tölthető fel.

Rendkívül fontosnak nevezte, hogy a válság elmúltával minél többen részt vegyenek a hazai turizmus élénkítésében, és a kormány reményei szerint ezekkel az intézkedésekkel a belföldi turizmus, amennyire lehetséges, pótolhatja az elmaradó külföldi turisták okozta bevételkiesést.

Emlékeztetett arra is, hogy 2020. december 31-ig a szállásadóknak nem kell beszedniük az idegenforgalmi adót, de jelezte, hogy az állam ettől függetlenül biztosítja az eddig adott kiegészítést.

Az áfával kapcsolatos könnyítések közé sorolta a tárcavezető, hogy az úgynevezett rozsdaövezetekben épülő új lakások értékesítésére és bérbeadására 27 százalékos helyett 5 százalékos áfakulcs lesz alkalmazandó.

“Az adóigazgatásban az adózó megbízható minősítését nem lehet megszüntetni, ha a veszélyhelyzet alatt sértette meg adófizetési kötelezettségét”

– mondta a miniszter.

Hozzátette továbbá, a kormány arról is határozott – az egészségügyi ellátás biztosítása érdekében -, hogy a munkáltatók májustól egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetnek a fizetés nélküli szabadságon lévő munkavállalóik után.

A kabinet megerősítette továbbá azt a szándékát, amely szerint július 1-jétől a szocho mértéke 17,5 százalékról 15,5 százalékra csökken, amivel mintegy 160 milliárd forint marad a vállalkozásoknál.

Gulyás Gergely kérdésre kifejtette, a gazdaságvédelmi alapba kerülő bevétel a következőképpen áll össze: a Miniszterelnökségnél – beleértve a Paks 2 projektet is – 119 milliárd forintot spórol meg a kormány, az agrártárcánál 20 milliárd, a Belügyminisztériumnál 28 milliárd, a Pénzügyminisztériumnál 21 milliárd, az Innovációs és Technológiai Minisztériumnál 334 milliárd, a Külgazdasági és Külügyminisztériumnál 22 milliárd, az Emberi Erőforrások Minisztériumánál 81 milliárd, a Miniszterelnöki Kabinetirodánál 46 milliárd, a kormányirodánál pedig 854 millió forintot különítenek el.

“Mindez nehezíti a tárcák működését, de a mindennapi bérkifizetést nem veszélyezteti”

– jegyezte meg.

Közölte, a védekezés közös feladat, és nem jó, ha állandóan felelősségkeresés zajlik ahelyett, hogy a védekezésre összpontosítanának.

“A fővárosi fenntartású idősotthonokkal kapcsolatban ugyanakkor a főváros felelőssége nem tehető zárójelbe”

– mondta, majd felidézte, hogy a múlt heti kormányülés után – amelyen Karácsony Gergely főpolgármester is részt vett – Orbán Viktor miniszterelnök arra utasította a Belügyminisztériumot, hogy 500 tesztet biztosítson a fővárosi idősotthonok vizsgálatához. Hozzátette, a cél pártpolitikai hovatartozást félretéve a partnerség keresése az önkormányzatokkal, és bízik a normális viszony fenntartásában a főpolgármesterrel is.

Arról, hogy a főpolgármester egy tízes skálán kettesre értékelte a főváros és a kormány együttműködését, azt mondta,

az a személyes kudarca minden önkormányzati és állami vezetőnek, ha a saját együttműködését egy ilyen helyzetben bukás közelinek ítéli. A kormánynak nincs oka ilyen osztályzatot adni saját magának, reméli, a főváros is tud javítani ezen a kettesen.

Megerősítette, a mostani vészhelyzetben a pártpolitikai hovatartozás nélküli partnerséget kell keresni. Arra a felvetésre, hogy Karácsony Gergely szerint május közepén el lehet gondolkodni a szigorítások enyhítésén, azt mondta: mindent találgatásnak tekint, örülne, ha a lehető leghamarabb lazítani lehetne az intézkedéseken, de ezt ma felelősen megmondani nem lehet.

A koronavírus-járvány várható tetőzését firtató kérdésre Gulyás Gergely azt válaszolta, a járványhelyzet és a védekezés még valószínűleg hónapokig tart, és könnyen lehet, hogy a megbetegedések száma a csökkenés után újra és újra növekedni fog. Mostanra sikerült a fertőzések terjedését lassítani, így viszont a csúcspont is később lesz, de

“talán valamivel közelebb kerültünk ahhoz, hogy korábban legyen a tetőzés”

– mondta, megjegyezve, az ország közel jár ahhoz, hogy a fertőzésszám egy alá kerüljön.

“Sajnos azonban pillanatnyilag még nem tartunk ott, hogy visszatérjenek a normális mindennapok”

– fogalmazott.

Megjegyezte, köszönet illet mindenkit, aki az egészségügyi ellátásban és a rendfenntartásban vállal szerepet, hozzájárulva ezzel az ország működésének fenntartásához. Egy másik felvetésre úgy fogalmazott, ha Karácsony Gergely elolvassa párttársainak és szövetségeseinek nyilatkozatait, láthatja, hogy azokhoz képest a kormányoldal fogalmazási stílusa visszafogott, mérsékelt és úri az ő tevékenységével és a Pesti úti idősotthonban történtekkel kapcsolatban.

Arra a kérdésre, miszerint terveznek-e szigorításokat, hogy a Pesti úti idősotthonhoz hasonló gócpont ne alakuljon ki egy járvány okozta veszélyhelyzetben, azt közölte, szeretnének szigorítani, ha kell a protokollokon is, de a fenntartói felelősség sem most, sem a jövőben nem lesz megkerülhető.

Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő azt mondta, relevánsak a külföldi példák, és folyamatosan figyelik az ausztriai helyzetet.

“Ott már a korlátozások enyhítéséről beszélnek, de mi még nem tartunk itt”

– jelentette ki.

Gulyás Gergely az iskolák újranyitásának lehetőségéről azt közölte, a kormány úgy döntött, hogy a március közepén bevezetett korlátozásokat fenntartják, hetente vizsgálják az újranyitás lehetőségét, de egyelőre nincs itt ennek az ideje.

A teszteléssel kapcsolatban megjegyezte, a WHO javaslatait tartják szem előtt, a legbiztosabb a tesztelés és a karanténszabályok alkalmazása együtt.

A lélegeztetőgépek kérdését illetően a miniszter kifejtette, a legpesszimistább forgatókönyv szerint 8000-8500 gépre lehet szükség egyidejűleg, és jelenleg 2500 gép van Magyarországon. Ezért mindent megtesznek a járvány terjedésének lassításáért, ebben jól állnak, de emellett igyekeznek több lélegeztetőgépet beszerezni, 15 ezer felett van a megrendelt készülékek száma. Azonban a jelenlegi piaci helyzetben nincs garancia, hogy ezek meg is érkeznek.

“A 2500 rendelkezésre álló gép nagy része viszont még szabad”

– tette hozzá.

Kitért arra is, számolnak az egyházi intézmények bevonásával a védekezésbe, ezek is részei a központi egészségügyi védekezési tervnek.

Arra a felvetésre, hogy Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere két kórházigazgatót is felmentett a közelmúltban, úgy reagált: a hatékony védekezés feltételeiért az operatív törzs, a szükséges feltételek biztosításáért az Emberi Erőforrások Minisztériuma felel. Egy ilyen veszélyhelyzetben az operatív törzs utasításait minden állami szervnek, egészségügyi szolgáltatónak be kell tartania. Ha valaki a kritériumokat nem teljesíti, a konzekvenciákat le kell vonni, s ezek egy ilyen helyzetben szigorúbbak.

Cserháti Pétert – az Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet napokban felmentett főigazgatóját – ismeri, orvosi munkájáról és emberi hozzáállásáról a lehető legjobb véleménnyel van, de a konkrét állítás az volt, hogy a felkészülésben az elvártakat az érintett intézmények nem teljesítették, Székesfehérváron pedig az adatszolgáltatás napokkal később történt meg – jegyezte meg.

“Ugyanakkor nem cél a mostani helyzetben, hogy komoly változások legyenek a kórházak vezetésében”

– fűzte hozzá.

A kórházi ágyak kiürítéséről a miniszter elmondta: attól, hogy egy ágyon esetleg nem fekszik páciens, az még nem alkalmas azonnal koronavírusos beteg kezelésére. Ehhez speciális feltételek kialakítására van szükség, ami lélegeztetőgépek esetén akár több hetet is igényelhet.

Gulyás Gergely jelezte, nem politikusok, hanem szakemberek határozták meg, hány kórházi ágyra lehet szükség egy ilyen járvány terjedése esetén. Megjegyezte: ez jelenthet kellemetlenséget az ellátásban, de általánosságban a magyar kórházi ágyak kihasználtsága 67-68 százalékos. Kitért arra is, hogy a fertőzött egészségügyi dolgozók száma 150-200 között van, arányosan nőtt a fertőzöttekével, és valamivel jobb, mint a nemzetközi adatok.

Jelezte azt is, hogy a kórházak teljesítményfinanszírozásáról bázisfinanszírozásra kell majd átállni, mivel a kezelés- és műtétszám csökkent.

“Az pedig további plusz költség lesz majd, hogy a járványhelyzet után a most elmaradó műtétek miatt rövidebb idő alatt kell majd több beavatkozást végrehajtani”

– jegyezte meg.

A tárcavezető azt is elmondta, nem szűnik meg a Hungary Helps program, de az idei forrásai lényegesen szűkebbek lesznek.

“Ugyanakkor sikeres programról van szó, amelyet hosszú távon szeretnének fenntartani”

– közölte.

Gulyás Gergely arról is beszélt, hogy újabb és újabb gazdasági akcióterveket hirdetnek, a kormány heti rendszerességgel vizsgálja az adatokból, milyen folyamatok indultak be a gazdaságban.

“A jelenlegi helyzet hetente 200 milliárd forintos GDP-veszteséget jelent, a veszteség óriási, egy bő hónap alatt 2 százalékpontos a GDP-visszaesés”

– közölte.

A bértámogatásban részesíthető cégek köréről elmondta: folyamatos a gazdasági érdekképviseletekkel a konzultáció, ahol a költségvetés teherbíróképessége megengedi, ott megfogadják a gazdasági szereplők javaslatait. Különösen akkor, ha ezek a munkahelyek megőrzését vagy újak létesítését szolgálják. Ennek jegyében fogadták meg azt a javaslatot is, hogy járuljanak hozzá a csökkentett munkaidőben dolgozók munkabérének kifizetéséhez.

“A bérkiegészítés havi 60-70 milliárd forintos költséget jelent”

– mondta el Gulyás Gergely, hozzátéve,

ami az egyik oldalon kiadás, a másik oldalon megőrzött munkahely és nyereség a gazdaságnak.

Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő kitért arra, hogy szerda este jelent meg az a kormányrendelet, amely tartalmazza: a taxisok is részt vehetnek a lakosság ellátásában az élelmiszer-, étel-, illetve egyéb más szállításokat is beleértve. Ehhez nem kell külön engedélyt kiváltaniuk, illetve adókedvezmény kapcsolódik hozzá – ismertette.

Gulyás Gergely egy másik kérdésre azt is közölte, vizsgálják a járulékmentesség újabb ágazatokra kiterjesztésének lehetőségét.

Azt is mondta ugyanakkor, hogy olyan intézkedéseket nem támogatnak, amelyek egy segélyezési rendszert indítanának be, ezt az utat a Gyurcsány- és a Bajnai-kormány választotta. A bevándorlással kapcsolatos kérdésre arról beszélt, nincs garancia arra, hogy a járványveszély elmúltával nem áll elő olyan helyzet, mint a 2015-ös migránsválságkor, ezért a külső határok védelmének megerősítésére nagy szükség van.

A miniszter azt is mondta, hogy a ma a nyugat-európai sajtóban Magyarországról megjelenő tartalmak jelentős részben belpolitikai csatornákon keresztül, ellenzéki interpretációban jutnak el oda.

Gulyás Gergely a tájékoztatón a kormány nevében részvétét fejezte ki Fekete György belsőépítész, iparművész, a nemzet művésze, a Magyar Művészeti Akadémia tiszteletbeli elnöke halála miatt. Azt mondta, az ő közéleti, kulturális tevékenysége már életében sok elismerést váltott ki. Hozzátette, Fekete Györgyöt a kormány saját halottjának tekinti.

 

Kapcsolódó cikkek