Guller Zoltán a Magyar Nemzet keddi lapszámában jelezte, idén nem számítanak a kontinensek közötti utazásokra, a belföldi piac után a környező küldőországokkal, közeli úti célok mentén erősödhet a vendégforgalom.
“El kell fogadni, hogy egy ideig biztosan nem tér vissza az egykori világ, a vírushatás olyan, komfortzónán túli változásokat kényszerít ki a turizmusból világszerte, ami meghatározza a piaci szereplők, nemzetgazdasági szinten pedig az ágazat versenyképességét, jövőjét. A biztonság lett a turisták elsődleges szempontja, akik akkor tudnak visszatérni a szolgáltatásokhoz, ha megteremtjük ennek a körülményeit”
– tette hozzá.
Vidéken immár újra megindul a forgalom, bevétele lesz az ágazatnak, ha fokozatosan visszacsábítják a biztonságra törekvő utazókat.
“Ebben a turisztikai ügynökség júniusban induló belföldi lakossági kampánya is a segítségükre lesz”
– mondta.
Az MTÜ vezérigazgatója a lapnak beszélt arról, hogy a turizmus 2019-ben a GDP 13 százalékát termelte, a piacot alapvetően több tízezer magyar tulajdonú kis- és közepes vállalkozás működteti, mintegy 400 ezer embernek biztosítva a megélhetését. 2010 óta folyamatosan nő a turizmus nemzetgazdasági jelentősége, a tavalyi volt a legerősebb év, és az idén januárban-februárban mért forgalom is arra utalt, hogy folytatódik a kedvező irány.
A sokkhatás március közepén érte a piacot, amikor a járvány miatt gyakorlatilag leállt a turizmus.
Guller Zoltán elmondta, a kormány rendkívül gyorsan reagált a turizmus tragédiájára. Az intézkedések közül kiemelte az egészségügyi hozzájárulás minimálisra csökkentését, valamint azt, hogy az év végéig a magánszemélyeken kívül a cégekre is kiterjesztették a hitelfizetési moratóriumot. Megjegyezte, hogy a szektor kitettsége a bankok felé tőketartozás, kamatfizetési kötelezettség formájában 500 milliárd forint körül van.