London, fotó: pixabay.com

Orbán Viktor: a Brexit utáni időszak együttműködési formáit kell megtalálni Nagy-Britanniával

Orbán Viktor: a Brexit utáni időszak együttműködési formáit kell megtalálni Nagy-Britanniával

Magyarország és Nagy-Britannia kapcsolatai abban az időben fejlődtek ki, amikor mindkét ország az Európai Unió tagja volt, ez az időszak azonban elmúlt, a brexit lezajlott, és a feladat most a brexit utáni időszak együttműködési formáinak kialakítása. Erről beszélt pénteken Londonban Orbán Viktor, miután kétoldalú megbeszélést folytatott Boris Johnson brit kormányfővel a Downing Street-i miniszterelnöki hivatalban.

A találkozó után a magyar miniszterelnök újságíróknak nyilatkozva elmondta, a Johnsonnal folytatott tárgyaláson mindenekelőtt a magyar-brit kétoldalú együttműködés további menetéről volt szó, de megvitatták a közép-európai, különösen a visegrádi országok és Nagy-Britannia további együttműködésének lehetőségeit is.

Orbán Viktor szerint a kétoldalú kapcsolatok két különösen sikeres területeként került szóba a megbeszélésen az energiaipar és a védelmi ipar.

Felidézte, hogy a Shell volt az első nem orosz energiaipari cég, amellyel Magyarország hosszú távú gázvásárlási megállapodást kötött. A kormányfő szerint ennek a szerződésnek szuverenitási szempontból is nagy a jelentősége. Hozzátette, az energiaipari és a védelmi együttműködés – ez utóbbin belül a közös kutatási lehetőségek kialakítása – “a Brexit utáni és a Covid utáni időszak két ígéretes együttműködési terület” Magyarország és Nagy-Britannia között.

Arra a kérdésre, hogy – mivel Nagy-Britanniában és Magyarországon a legmagasabb Európán belül azoknak az aránya, akik megkapták a koronavírus elleni oltást – lát-e reményt arra, hogy lehetővé válik a karanténkötelezettség nélküli utazás a két ország között, Orbán Viktor elmondta, hogy ez a brit kormányon múlik.

“Nagy-Britanniáé az első hely, miénk az ezüstérem, amely egyébként szintén nem rossz ebben a versenyben”

– fogalmazott a miniszterelnök.

Kiemelte, hogy Magyarországon az élet szabadon élhető, talán egy kissé még szabadabban, mint itt, “ha jól értelmezem, hogy mi a helyzet jelenleg Londonban”.

“A brit kormány azonban nagyon óvatos, és ez érthető is, hiszen szigetországról van szó, és ez nehezebb helyzetet teremt, mint olyan országokban, amelyeket Magyarországhoz hasonlóan szárazföld vesz körül”

– mondta Orbán Viktor.

Hozzátette, reméli, hogy előbb-utóbb külügyminiszteri megállapodás születhet a védettségi igazolások elfogadásáról mindkét részről. Kérdésre válaszolva elmondta, hogy a brit kormányfővel tartott pénteki megbeszélésen szóba kerültek a demokráciával, a sajtóval, az LMBT-közösséggel, a jogállamisággal kapcsolatos kérdések, mivel Boris Johnsont “érdekelték ezek az ügyek is”.

Orbán Viktor kijelentette, a magyar bírói kar a legfüggetlenebbek közé tartozik Európában, és ha valaki egy magyarországi újságosstandnál olyan újságot kér, amely támadja a kormányt, legalább egy tucatnyit tudnak neki ajánlani.

Hozzátette, az antiszemitizmus vádja “egyszerűen nevetséges”, Magyarországon hatalmas zsidó közösség él. Visszautasította azt a felvetést, hogy Soros György magyar-amerikai nagyvállalkozót antiszemita felhangú támadások érték. Orbán Viktor kijelentette: Soros György tehetséges magyar üzletember, de komoly rivális: nagyon pártolja a migrációt, segíti és finanszírozza az ezt szervező nem kormányzati szervezeteket. “Ez nekünk nem tetszik, de ennek semmi köze az etnikai önazonossághoz” – mondta a magyar kormányfő.

Boris Johnson hivatala a kétoldalú megbeszélés után nem sokkal kiadott nyilatkozatában leszögezte, hogy a brit kormányfő várakozással tekint a visegrádi országokkal folytatandó még szorosabb jövőbeni együttműködés elé

A Downing Street tájékoztatása szerint a kétoldalú megbeszélésen Johnson komoly aggályainak adott hangot az emberi jogok magyarországi helyzetével, a genderegyenlőséggel, az LMBT-közösség jogaival és a médiaszabadsággal kapcsolatban. A brit miniszterelnök hivatala szerint a két vezető számos külpolitikai kérdést is áttekintett, szóba került egyebek mellett Oroszország, Fehéroroszország és Kína. Boris Johnson arra biztatta Magyarországot, hogy vesse latba befolyását a demokrácia és a stabilitás előmozdítása érdekében – áll a Downing Street közleményében.

Kapcsolódó cikkek