A kormányfő hangsúlyozta, emellett jó gazdaságpolitika kell, amely nyitva hagyja a lehetőségét annak, hogy a tesztpályához hasonló beruházások legyenek még a nehéz időszakokban is Magyarországon, mert

“ha nincsenek ilyen nagy fejlesztések a nehéz időkben, akkor hiába jönnek el a jó idők, hiszen nincs előkészítve annak a lehetősége, hogy a jó időket kihasználjuk”.

Kifejtette, kiküzdöttük magunkat a mély gödörből, amelyben 2010-ben voltunk. Lehet, hogy vannak, akik többet keresnek, de ilyen nehéz és nagy utat kevesen tettek meg – értékelt. Hozzátette, a dolgozni akaró magyarok hátországa nélkül nem lennénk képesek ilyen komoly teljesítményre. Közölte, nyilvánvaló, hogy “egy tízmilliós ország nem bízhat abban”, hogy akkora fizikai ereje, számossága vagy GDP-je van, amellyel versenyképessé teheti magát.

“A méretünk, népességünk, területünk nem tesz bennünket alkalmassá, hogy a legjobbak közé tartozzunk, ezért szükség van tehetségre, észre, bátorságra, reagálóképességre, döntésképességre”

– sorolta.

Úgy látja, fontos, hogy “gyorsabbak legyünk, mint mások, hamarabb ismerjük fel a jövőt”. Ez a tesztpálya olyan, mint egy kristálygömb, amelybe “ha belenézünk, akkor fogjuk látni a jövőt” technológiai értelemben – fogalmazott.

Azt mondta, ez volt az a gondolat, amely meggyőzte a kormány tagjait arról, hogy érdemes támogatni ezt a beruházást, érdemes beletenni 30-40 milliárd forintot.

“Magyarországon vagyunk, most hatvannál vagyunk természetesen”

– fűzte hozzá.

A kormányfő kitért rá: remélhetőleg az egész európai gazdaságot most újrarendező nemzetközi politikai események nem teszik lehetetlenné, hogy az újabb és újabb fejlesztési fázisokat meg tudják valósítani. De nem csak erről a beruházásról van szó, “egy komplett haditervünk van” a járműipar tekintetében, “fantasztikus dolgok vannak előttünk, óriási dolgok formálódnak”, és a járműipar a magyar ipar fejlesztésében óriási szerepet játszik – mutatott rá. Megjegyezte, 2010-ben a magyar járműgyártásban 80 000 ember dolgozott, most pedig 150 000 család él meg ebből.

Orbán Viktor arról is beszélt, hogy “mi nem vagyunk kommunisták”, hiszünk a magángazdaságban, a magánvállalkozásban, de vannak olyan típusú gazdasági tevékenységek, amelyek üzleti szempontból nem érik meg.

Ilyenkor az a kérdés, hogy van-e egy állam, egy kormány, amely ezt megérti és belép. Az állam később az adóbevételek miatt jól jár majd, tehát megéri a beruházás, de valójában az állam nem azért ruház be, hogy közvetlenül profitot termeljen, hanem azért, hogy segítsen vállalkozásoknak – magyarázta. majd hozzátette,

így összességében a technológiai oldal mellett a gazdasági oldala is megéri a fejlesztésnek, és így van ez az összes nagy beruházással.

Közölte, azért volt óriási kockázat ez a tesztpálya, mert ha nem sikerült volna, akkor az nemcsak ezt a projektet diszkreditálta volna, hanem azt az állami szerepfelfogást is, hogy az államnak nemcsak szabályozóként, hanem fejlesztőként is fel kell lépnie. A miniszterelnök elmondta:

“nem élünk könnyű időket, egész Európa újratervezés alatt van, egy második világháború óta nem látott méretű háború zajlik Ukrajnában, ami újra rendezi a teljes nemzetközi kapcsolatrendszert. Mi magyarok pontosan tudjuk, hogy mit jelent a háború, pontosan tudjuk, milyen szenvedésekkel jár, pontosan tudjuk, mi a kockázata, és pontosan tudjuk, hogy hogyan kell felelősségteljesen viselkedni egy ilyen helyzetben”

– fogalmazott, majd hozzátette:

“nem háborús időkben kell fölállni a mérlegre annak, aki erőt érez magában ahhoz, hogy elvezesse az országot”.

Jean Todt, a Nemzetközi Automobil Szövetség (FIA) volt elnöke, az ENSZ főtitkárának közlekedésbiztonsági különmegbízottja felidézte, hogy két évvel ezelőtt járt már a zalaegerszegi tesztpályán, és nagy benyomást gyakorolt rá, hogy azóta milyen munkát végeztek el a területén. Jelezte, hogy világszerte évente 1,3 millió ember hal meg az utakon, illetve 15 milliónál többen sérülnek meg tartós egészségkárosodást szenvedve. A zalai tesztpálya kapcsán úgy fogalmazott: lehetőséget ad arra, hogy új technológiákat fejlesszenek, önvezető autókat teszteljenek, illetve más járműbiztonsági elemeket tegyenek próbára, amelyekkel Európa és a világ közlekedésbiztonságának erősítéséhez járulnak hozzá.
Vigh László országgyűlési képviselő (Fidesz), a tesztpálya miniszteri biztosa készre jelentette a 265 hektáron 45 milliárd forintból megvalósult ZalaZONE-t, hozzátéve, hogy ezt Palkovics László innovációs és technológiai miniszter álmodta meg.

A tesztpálya ma már mágnesként vonzza a befektetőket, nemrég az osztrák AVL fejlesztőközpontjának tartották meg a bokrétaünnepét, a TÜV Rheinland akkumulátorok kísérleti központját hozza létre, a Bosch pedig 10 milliárd forintos fejlesztést jelentett be.

A tesztpályához tesztút is kapcsolódik majd, az épülő M76-os gyorsforgalmi út egyik 10 kilométeres szakaszát erre a célra alakítják ki – ismertette a miniszteri biztos.