Hiller István

MSZP: a kormánynak nincs oktatáspolitikája

MSZP: a kormánynak nincs oktatáspolitikája

Az MSZP-s politikus a pártja által szervezett sajtóbeszélgetésen csütörtökön azt mondta: az oktatásügy szerepe alárendelt a kormányban, és nem véletlen, hogy ez volt az első terület, ahol a Fidesz-KDNP-n belül is súlyos nézetkülönbségek mutatkoztak.

Hiller István kifejtette, jellemző, hogy a változásokat nem az oktatási államtitkárság kezdeményezte, a miniszterelnök vitatható oktatáspolitikai vízióját pedig a költségvetés helyzete miatt nem tudják megvalósítani. Példaként hozta az iskolák államosítását, megjegyezve, hogy az átalakítások először mindig költséggel járnak. Az önkormányzatok eddig évente 300 milliárd forintot fordítottak iskoláik finanszírozására, amit ezután nem tehetnek meg; ez azt jelenti, hogy szeptembertől, a közoktatás államosítása után, az év hátralévő négy hónapjára 100 milliárd forint fog hiányozni innen – jelentette ki, hozzátéve, az államosítás ott, ahol sokat költöttek közoktatásra, így például a legtöbb belvárosi kerületben, Sopronban vagy épp Debrecenben minőségromlást okoz majd.

Az ellenzéki politikus szerint a hetvenes éveket idézi, hogy egy minisztériumi főosztályvezető dönthet arról, hogy Komlón vagy Ózdon kiből lehet iskolaigazgató, illetve az is, hogy a kötelező tananyag arányát növelik, így szűkítve a tanárok mozgásterét. Mint mondta, bár az oktatáspolitika irányítói gyakran hivatkoznak Klebelsberg Kunóra, az 1920-as évek oktatáspolitikusa mindezt látva “ötös fokozaton pörög a sírban”.

A felsőoktatásról szólva a korábbi miniszter azt mondta: itt még kormányzati koncepció sem látszik, csak a pénzkivonás szándéka. Bírálta a Fideszt, amiért ellenzékből népszavazást kezdeményezett a tandíj ellen, négy évvel később viszont a hallgatók egy részével kifizetteti képzésük költségeit, másokkal pedig annak felét.

Hiller István azt mondta: optimista becslés, hogy a 32 ezer ingyen tanuló és 15 ezer részösztöndíjas mellett 15 ezer önköltséges diák kezdi meg idén felsőoktatási tanulmányait. De szavai szerint még ez is azt jelenti, hogy a 92 ezer érettségiző közül 30 ezren nem jutnak be egyetemre vagy főiskolára, miközben szaktudásuk sincs, és az ő jövőjükről a kormány sem mond semmit.

A volt oktatási miniszter mellett a tájékoztatón párttársa, Kunhalmi Ágnes is bírálta az új diákhitelrendszert, illetve a hallgatói szerződések tervét, a “röghöz kötést”. Ez utóbbi – vélekedett – a kormányzati szándékkal ellentétes hatást fog elérni: sok fiatal elvándorlását nem megakadályozza, hanem előre hozza.

Kapcsolódó cikkek