"Politikai stratégia kell az integráció elmélyítésére"

A Lámfalussy-konferencián felszólaló európai banki vezetők szerint tovább kell vinni az európai integrációt, politikai stratégia kell az integráció elmélyítésére.

A Magyar Nemzeti Bank harmadik alkalommal megrendezett eseményen a monetáris politikát és a pénzügyi rendszert érintő aktuális kérdésekről tárgyalnak Európa jegybanki vezetői, meghívott banki szakemberek hétfőn Budapesten. Benoit Coeuré, az Európai Központi Bank (EKB) igazgatóságának tagja kiemelte, tovább kell vinni az európai integrációt, politikai stratégia kell az integráció elmélyítésére, hogy fenntartható legyen az Európai Monetáris és Gazdasági Unió (angol rödítéssel EMU). A gazdasági konvergencia mellé új politikai konvergencia kell – tette hozzá.

Kitért arra, hogy globális kihívások, mint a migráció, a terrorizmus, és a klímaváltozás szorosabb együttműködésre kell, hogy késztessék az uniós országokat. Az EKB igazgatóságának tagja szerint megijeszti a közvéleményt és a piacokat az, hogy Európa gyakran nem tud egységesen fellépni bizonyos kérdésekben. Ha sikerül együtt fellépni egy ügyben, akkor ez más esetekben is segítheti a kooperációt – mondta. Úgy vélte, az EMU további erősítése alapvető fontosságú egy sikeres Európai Unióhoz. Hangsúlyozta, a fenntartható gazdasági konvergencia csak politikai konvergenciával együtt lehetséges, jelenleg azonban nincs megfelelő konszenzus a tagállamok között a monetáris politika céljáról, így a közös szabályokat nem tartják kellőképpen tiszteletben. Az integráció nem folytatódhat technokrata, szakmai kérdésként, a politikai vezetésnek kell átvennie a stafétabotot – mondta.

Benoit Coeuré rámutatott, az EKB kiveszi részét az európai gazdaság magára találásából, árstabilitást biztosít, és eszközvásárlási programot is hirdetett. Hozzátette, hogy e monetáris politikának megvan a kívánt hatása, csökkentek a hitelköltségek, nőttek a hitelkihelyezések, különösen a hosszabb futamidejűeké. Ewald Nowotny, az Osztrák Nemzeti Bank elnöke Lámfalussy Sándort idézve hangsúlyozta, a válságok rámutatnak a bátor reformok szükségességére. Hozzátette, Lámfalussy professzor a makroprudenciális felügyelet koncepciójának feltalálójaként rámutatott, hogy az integrált pénzügyi piacokat csak integrált felügyeleti rendszerek mellett lehet megfelelően kezelni. Az osztrák jegybank elnöke a legnagyobb gazdasági kihívásnak a pénzügyi volatilitást és a gyenge gazdasági növekedést nevezte. A kelet-közép-európai országok, köztük Magyarország viszonylag jól átvészelte a pénzügyi válságot, az EKB mennyiségi enyhítése pedig nagy hatással volt a gazdasági növekedésre, hatékonyabb lehetett volna azonban, ha a fiskális politika is ebbe az irányba haladt volna. Hangsúlyozta, meg kell győzni az euróövezeten kívüli államokat a bankunió előnyeiről. A bankunió pozitívumai között említette a hozzáférést a jövőben kialakuló fiskális támogató mechanizmusokhoz, azt, hogy több és jobb információt lehet kapni a bankokról, a magasabb szintű felügyelet megvalósítását, és hogy emelkedik a nemzetközi és nemzeti bankrendszerekbe vetett bizalom.

Felhívta a figyelmet, Európa túlságosan nagy mértékben függ a bankhitelektől, a részvény- és tőkefinanszírozással szemben. Ennek eredménye a nagyobb rendszerszintű kockázat és az alacsonyabb gazdasági növekedés. Európában 25 százalék a részvény és tőkepiaci típusú kaptializáció aránya, míg az Egyesült Államokban 37 százalék, a kockázatmegosztási mechanizmus is emiatt sokkal kevésbé fejlett Európában – tette hozzá. Elmondta, a tőkepiaci unióval ki szeretnék szélesíteni a finanszírozási forrásokat, így nem kellene szinte kizárólag a bankok forrásaira hagyatkozni, egyúttal elmélyítenék a pénzügyi szolgáltatások egységes piacát.

Luiz Awazu Pereira da Silva, a Bank of International Settlements (BIS) vezérigazgató-helyettese szerint a jelenlegi volatilis gazdasági környezet és az alacsony növekedés oka a bizalom hiánya. A piacok bizonytalanok abban, mi a fenntartható növekedés, mi a megfelelő kockázatvállalási szint. A piac “lehorgonyzott”, a legkisebb hírverés is azonnal bénító hatású – mondta. A hitelezés megfelelő szintjéről szólva elmondta: Lámfalussy Sándornak is egyik legnagyobb aggodalma az volt, hogyan lehet kontrollálni a nagy fellendüléseket, a hitel-boomokat. A tőkekövetelmények, a prudenciális szabályok feltétlenül szükségesek, és alkalmasak arra, hogy kontroll alatt tartsák a gazdaság működését – mondta a BIS vezérigazgató-helyettese.

Klaus Regling, az Európai Stabilitási Mechanizmus (ESM) ügyvezető igazgatója szerint a válság számos tanulsággal járt, a válság után a monetáris unió erősebb lett, ahogyan az európai bankrendszer és a fiskális szolidaritás is az Európai Monetáris és Gazdasági Unió (EMU) országai között. Kiemelte, az euróövezet államainak el kell kerülniük a túlzott makrogazdasági egyensúlytalanságot, ezzel együtt folyamatosan menedzselniük kell az államadósságukat. Az országoknak egyértelműen 3 százalék alá kell csökkenteniük az államháztartási deficitet – mondta.

Úgy vélte, szükség van az aktív monetáris politika folytatására, erre jó példa az EKB tevékenysége. Rámutatott, hogy a 2008-as válság óta  az európai bankok 600 milliárd euróval erősítették meg tőkehelyzetüket. Tanulságként említette az ESM és az EFSF (Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköz) létrehozását, a két intézmény 700 milliárd euró pénzügyi eszközzel rendelkezik. Az elmúlt években 254 milliárd euróval támogatta Írország, Portugália, Spanyolország, Ciprus és Görögország gazdasági talpra állítását, ebből 3 ország – Írország, Portugália és Spanyolország – már kikerült a programból, Ciprus a következő időszakban kerül ki belőle.

Kapcsolódó cikkek