Gyopáros Alpár hozzátette, úgy igazodhat a leginkább a valós igényekhez a Magyar falu programban meghirdetett sok-sok támogatási célterület,
ha a kedvezményezettek maguk jelölik meg azokat, és a támogatási lehetőségek közül az ötezer lélekszám alatti települések állítják fel a prioritási sorrendet is.
A kormánybiztos kifejtette, örül, amikor a helyszínen, személyesen találkozik a kedvezményezettekkel, a falvakban élőkkel, intézményi dolgozókkal, polgármesterekkel, amit azért tart fontosnak, mert a program elindítása, 2018 óta az volt a cél, hogy olyan programot hajtsanak végre, amit nem budapesti íróasztal mögött, hanem a falvakban élőkkel együtt írnak meg. Kitért arra is, hogy Nyugat-Nógrádban csak az önkormányzatok, társulások, civil szervezetek, alapítványok, a közúti igazgatóság több mint 14 milliárd forint támogatást nyertek el, és a források nagyon jól hasznosulnak.
“Ha ehhez hozzávesszük a kisboltok, a falusi mikro- és kisvállalkozások megmentését célzó pályázatokat, valamint a falusi csok-ot is, az összeg meghaladja a 20 milliárd forintot”
– mondta Gyopáros Alpár, azzal indokolva a beérkező pályázatok magas számát, hogy Nógrád az ország egyik leginkább aprófalvas vármegyéje.
A kormánybiztos közölte, Nyugat-Nógrádban már megindult a népességszám csökkenése, Karancskesziben eddig azt sikerült elérni, hogy lassult az elvándorlás.
Balla Mihály, a térség fideszes országgyűlési képviselője arról számolt be, hogy Karancskesziben a polgármesteri hivatal korszerűsítése mellett felújították az orvosi rendelőt, a faluház belső részét, megújult több út, olyan eszközöket vásároltak, amelyekkel karbantartják a falut, és orvosi eszközöket is beszereztek a rendelőbe. Hozzátette, a falvak számára megtartó erő a Magyar falu program, aminek köszönhetően jobbá válik az életminőség, az aprófalvas nyugat-nógrádi térségnek pedig ez különösen értékes, a pályázatai minden önkormányzat számára átláthatóak és kevés adminisztrációt igényelnek.
