Zsigmond Barna Pál, a nagyobbik kormánypárt parlamenti képviselője csütörtöki budapesti sajtótájékoztatóján azt mondta,

2010 óta nemzetpolitikai fordulatot hajtott végre a kormány,

aminek köszönhetően lélekben, gazdaságilag és kulturálisan is fejlődik a magyarság, és bebizonyosodott, hogy képes a megújulása.

“A kormánynak a nemzetet a magyarok közössége jelenti határokon innen és túl, és hisznek a magyar nemzet határokon átívelő összetartozásában”

– fogalmazott a képviselő.

Kiemelte, szeretnék elérni, hogy aki magyarnak született, az a határ túloldalán is magyarnak érezhesse magát, magyarul beszélhessen, magyarul tanulhasson és megélhesse azt, hogy a magyar nemzet része.

“Ezt szolgálja a kettős állampolgárság, a nemzetpolitikai intézményrendszer, a külhoni magyar közösségek, az oktatás, a kulturális intézmények és a külhoni magyar családok támogatása”

– mondta Zsigmond Barna Pál, hozzátéve, a programokat folytatják, mert azokkal az egész nemzet, így Magyarország is erősödik.

2010 után megalapították a Magyar Diaszpóra Tanácsot, és újra ülésezik a Máért is, amit a Gyurcsány-kormány megszüntetett. Közismerten a kárpátaljai magyarság van a legnehezebb helyzetben, ezért nagyon fontos, hogy a diaszpóra magyarsága is kiállt az ott élők mellett – utalt a képviselő arra, hogy a diaszpóratanács egyik kiemelt témája idén Kárpátalja helyzete. Közölte, a diaszpóra magyarságát támogatja a Julianus-, a Kőrösi Csoma Sándor- és a Mikes Kelemen-program; ezek “magyar innovációk”.

Zsigmond Barna Pál szólt arról is, hogy már egymillió új magyar állampolgár van az új állampolgársági törvénynek köszönhetően, a kormány számára pedig egyértelmű, hogy akinek magyar állampolgársága van, annak szavazati joga is van.

“Egy új jogszabálytervezetnek köszönhetően részt vehetnek majd az európai parlamenti választásokon is azok a magyar állampolgárok, akik nem rendelkeznek lakóhellyel az Európai Unióban”

– mondta el.

Hangsúlyozta, a kormány szerint az együttműködés többet hoz, mint az ellenségeskedés, ennek jegyében pedig sikerült a szerbekkel, szlovákokkal, szlovénekkel és horvátokkal új kapcsolatokat létesíteni, és bizalmi alapokra helyezni a kétoldalú viszonyt.