A politikus – a Kőrösi Csoma Sándor-program júniusban a déli félteke országaiba utazó ösztöndíjasai képzésének megnyitóján – felidézte, 2010 előtt a diaszpóra kevéssé volt a nemzetpolitika fókuszában, ám ez megváltozott, az anyaország több figyelmet, anyagi forrást biztosít a diaszpórában élő magyarság támogatására.

Megjegyezte, a diaszpórában élők is érzik ezt a törődést, egyre aktívabb, szorosabb a kapcsolatuk az anyaországgal, többek között a Kőrösi Csoma Sándor-programnak köszönhetően.

Szilágyi Péter elmondta: a 2013-ban indult Kőrösi Csoma Sándor-program évről évre nagyobb sikereket ér el, az induláskor még 47 ösztöndíjas helyet hirdettek meg, idén már 150-et, és már nem hat, hanem kilenc hónapra szól a déli féltekére utazó ösztöndíjasok programszakasza. Azzal pedig, hogy az ösztöndíjasok márciustól novemberig tartózkodnak kint, igazodtak a déli félteke oktatási időszakához.

Szilágyi Péter elmondta, 2020-ban – hasonlóan a tavalyi évhez – 36 ösztöndíjast küldenek a déli félteke országaiba. Latin-Amerikába (Argentínába, Brazíliába, Chilébe, Paraguayba és Uruguayba) 15, Ausztráliába 18, Új-Zélandra 2, a Dél-afrikai Köztársaságba egy ösztöndíjas megy. Három ösztöndíjas egyházi szolgálatban áll, vagyis a katolikus és protestáns egyházakat szolgálja majd a helyi magyar civil szervezetek segítése mellett.

A nemzetpolitikáért felelős miniszteri biztos kiemelte: nagyon fontos a Kőrösi Csoma Sándor-programban részt vevő ösztöndíjasok munkája a diaszpórában élő magyarság és az anyaország kapcsolatnak erősítésében. Az ösztöndíjasok “nagyköveti feladatot töltenek be”, “kulturális diplomaták”, akik átadják tudásukat a diaszpórában élőknek.

“A programban az ösztöndíjasok a diaszpórában élők magyar identitásának megőrzése, erősítése érdekében végeznek oktatási, szervezési, hitéleti munkát”

– mondta el. Szilágyi Péter kiemelte, nagy szükség van erre a munkára, ugyanis a közösségek, ahová az ösztöndíjasok mennek, az elmúlt évtizedekben erősen megfogyatkoztak.