Korózs Lajos az MSZP Facebook-oldalán közvetített online sajtótájékoztatón úgy értékelt, az új szolgálati jogviszony nem eredményezett érdemi béremelést az egészségügy egész területén, a jogszabály a röghöz kötést és a kizsákmányolást szolgálta. Szerinte a jogszabályt rapid módon, az ellenzéket becsapva, a Magyar Orvosi Kamarát meghazudtolva fogadta el a parlament. Korózs Lajos a problémák között említette, hogy nagyon sok olyan egészségügyi dolgozó van, aki a garantált bérminimum, vagy a minimálbér alatt keres.

“A 2019-ben elkezdett béremelés nem jelent más, mint ezeknek a fizetéseknek a megemelt bérminimumhoz, illetve minimálbérhez történő felzárkóztatását”

– magyarázta.

Azt is kifogásolta, hogy a 70 százalékos emelést nem a megemelt bér után, hanem a 2019-es fizetést alapul véve adják.

Kitért arra, hogy az egészségügyi szakdolgozói kamara vezetője tavaly elmondta, 25 000-26 000 ember hiányzik az egészségügyből. Hozzátette: 2010 óta több mint hétezren távoztak az egészségügyből és ehhez most még hozzájön az az ötezer dolgozó, aki nem fogadta el az új szolgálati jogviszonyt. Az Eurostat adataira hivatkozva közölte, az egészségügy finanszírozása “mélyrepülésben” van a GDP-arányos ráfordításokat nézve. Hozzátette, a visegrádi négyek közül Csehország és Szlovákia messze többet fordít az egészségügyre, de Lengyelország és Románia is felzárkózott, miközben Magyarország egyértelműen leszakad.

Szelényi Zoltán orvos-közgazdász, az MSZP egészségügyi kabinetének tagja elmondta, az egészségügyi dolgozók 95 százaléka elfogadta az új jogviszonyt, 4000-5000 dolgozó azonban elhagyta az állami egészségügyet.

Hozzátette, egy kisvárosi kórház 800-900 dolgozóval működik, így azt lehet mondani, hogy négy-öt kisvárosi kórháznyi ember hiányzik az egészségügyből most, a rendkívül kiélezett járványhelyzetben.