“Azzal, hogy a kormány elfogadta az úgynevezett minimumadó-elképzelést, kimondta azt is: marad az iparűzési adó”
– jegyezte meg.
A főpolgármester közölte, örülnek, hogy a helyreállítási alap vissza nem térítendő forrásai megérkeznek Magyarországra, és arra buzdítják a kormányt, éljen a lehetőséggel, hívja le a hitelkeretet is.
“Ezt pedig teljes egészében Magyarország energiarendszerének átalakítására kellene fordítani”
– mondta.
Karácsony Gergely kiemelte, a MÖSZ abban érdekelt, hogy ezekből a forrásokból az önkormányzatok is részesüljenek, hiszen az orosz gázfüggés csökkentése és a zöld átalakulás az önkormányzati közművek átalakítása nélkül aligha fog sikerülni.
Eszes Béla, (Független) Jánoshida polgármestere, a MÖSZ társelnöke a tízezer lakos alatti települések nevében arról beszélt, hogy esetükben még nagyobb a bizonytalanság és csak remélni tudják, hogy bárminemű segítséget kapnak a kormánytól.
Ezek az önkormányzatok “gyűjtik a rezsiszámlákat”, amelyeket nagyon sok esetben nem tudják kifizetni, és a folyószámla hiteleiket szinte teljes egészében kihasználják – mondta. Kérdésre válaszolva Karácsony Gergely elmondta, a helyreállítási alap visszatérítendő részének ideális felosztása az lenne, ha a forrást harmadolnák:
jutna a központi beruházásokra, a lakossági beruházások ösztönzésére, és az önkormányzati közszolgáltatások fejlesztésére is.
Gémesi György, a MÖSZ elnöke, Gödöllő polgármestere (Gödöllői Lokálpatrióta Klub) az eseményen közölte, üdvözölik, hogy megszületett a megállapodás az Európai Unió (EU) és Magyarország között. Annak is örülünk, hogy
“a brüsszeli szankciók most már nem tesznek tönkre minket”
– tette hozzá.
Elmondta, az önkormányzati érdekérvényesítés nem volt túl sikeres 2022-ben, a kormány és az önkormányzatok között nincs érdemi párbeszéd és egyeztetés, 2023 pedig a teljes bizonytalanság éve lesz. Gémesi György a szervezet elnökségi ülését követően arról beszélt, hogy összeségében a kormány és az önkormányzatok közötti tárgyalás érdemi egyeztetés nélkül ért véget idén, 2023-at pedig a teljes bizonytalanság évének nevezhetjük, hiszen a helyi költségvetéseket “össze kellett rakni”, de mai napig nem tudni azt, hogy milyen pénzügyi feltételek lesznek, milyen pénzügyi mozgásterük lesz.
A MÖSZ elnöke közölte, tárgyalás kezdeményeznek az energiaügyi miniszterrel, mert azt szeretnék, hogy a közszolgáltatásokhoz szükséges energiát egységes áron kaphassák meg a települések.
“Az energiaköltségek átlagosan négy-ötszörösére emelkedtek az önkormányzatok esetében”
– mondta Gémesi György. Hozzáfűzte, hogy mindenképpen tárgyalni kell, mert a megemelkedett energia- és élelmiszerárak többletét nem tudják kifizetni. Arról is beszélt, nagyon jó lenne, ha a szolidaritási adó egy részét az önkormányzatoknál hagynák és azt energiahatékonysági beruházásokra fordíthatnák.