Az Európa Tanács legfőbb döntéshozó szerve által a múlt héten e tárgyban elfogadott jelentés szerzőjeként az akadémiai szabadságot és az egyetemi autonómiát a legfontosabb európai és konzervatív értékek közé sorolta. Kiemelte, a tudósok helyzete a társadalom tükre, ennek a képnek a megmutatása a jelentés célja, nem egyes államok megbélyegzése.

Brenner Koloman sajnálatának adott hangot amiatt, hogy az akadémiai szabadságot és az egyetemi autonómiát mérő rangsorokban rendre rosszul szereplő Azerbajdzsán, Orosz- és Törökország mellett Magyarországot is negatív példaként kellett említenie jelentésében.

Egész Európában jellemző negatív trendként említette a rendszer tisztán neoliberális, gazdasági alapú átalakítását, majd kifogásolta a hazai akadémiai kutatóintézetek leválasztását, valamint az egyetemek átszervezésének magyarországi rendszerét is.

“Nem az alapítványi formával van baj, hanem azzal, hogy a kuratóriumok magukhoz vonzottak minden olyan döntést, amit egy demokráciában az egyetemi polgárok választotta szenátus hoz meg”

– közölte.

Problémának nevezve, hogy ezekben a kuratóriumokban sok kormányközeli személy jelenik meg, akik végig viszik a kabinet “tudomány- és értelmiségellenes politikáját”. Jelezte, általános, nem pedig országspecfikus javaslatokat tett a dokumentumban. Ezek között említett egy egységes monitoring- és szankciórendszer kialakítását az akadémiai szabadság és az egyetemi autonómia hatékony védelme érdekében.