Dobrev Klára a Milyen hatása lesz a digitalizációnak a munkaerőpiacra? című szerdai, online közvetített konferencián arra kérte hallgatóit, ne higgyenek azoknak, akik azt mondják, hogy a sikeres országoknak valami különlegességük van, azok az államok mások.
“Finnország a 20. század elején Európa egyik legszegényeb országa volt, ma pedig gyakorlatilag vezeti a kontinens innovációs listáját”
– mondta.
A rendszerváltozás idején pedig Észtország volt az egyik legszegényebb kelet-európai ország. Egyik említett államnak sincsenek kőolajlelőhelyei, gyémánt- vagy aranybányái és mindkettőt ugyanolyan emberek lakják, mint Magyarországot.
“Egy titkuk van, a kormányaik időben felismerték: a 21. században az a fontos, hogy az emberek legyenek versenyképesek, mert csak rájuk lehet támaszkodni”
– fogalmazott.
A 21. században akkor versenyképes egy ország – folytatta Dobrev Klára -, ha az emberek képesek alkalmazkodni, megszerzik a szükséges tudást, egészségesek, és nem köti őket gúzsba a szorongás, hogy a hónap végén kijönnek-e a fizetésükből. Ezért – szerinte – olyan munkaerőre van szükség, amely képzettségében, egészségében, valamint szociális helyzetében is versenyképes és innovatív.
“Azért kell kormányt váltani jövő áprilisban, mert Magyarország csak akkor lehet jó, összetartó és összekapaszkodó ország, ha szembenézünk azzal, hogy milyen körülöttünk a világ”
– jelentette ki zárásként.
A konferenciára interneten bejelentkező Nicolas Schmit foglalkoztatásért és szociális jogokért felelős európai uniós biztos azt mondta, az EU azt szeretné, hogy érvényesüljenek a munkavállalói jogok, valamint átképzések és továbbképzések révén javuljanak a munkakörülmények is. Hozzátette, az Európai Unió azt is szeretné, ha a vállalatok sikeresen állnának át a digitális működésre.
“Magyarország és Európa csak akkor lesz képes az innovációra és a versenyre, ha korszerű vállalkozásokkal és munkahelyekkel, aktív munkaerőpiaci politikával és befogadó szociális rendszerekkel rendelkezik”
– jelentette ki.
“Ezért a tagállamok helyreállítási terveinek a kulcsfontosságú, ösztönző beruházásokra kell összpontosítaniuk”
– tette hozzá.
Nicolas Schmit hangsúlyozta, az emberek számára biztosítani kell a képzettséghez való jogot, ami azt jelenti, hogy már most be kell fektetni az oktatásba és a képzésbe.