Lassan feléled a munkaerőpiac

Az április foglalkoztatási-munkanélküliségi adatokban a járvány harmadik hullámának hatása tükröződik, a nyitás előrehaladtával viszont érdemi javulás várható - állapították meg a csütörtökön megjelent KSH-jelentéseket kommentálva az MTI-nek nyilatkozó elemzők.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) tájékoztatása szerint áprilisban a foglalkoztatottak átlagos havi létszáma 36 000-rel meghaladta az előző év azonos időszakát, míg az előző hónapnál 57 000-el kevesebb volt. Az elsődleges munkaerőpiacon a foglalkoztatottak száma 28 000-rel nőtt, míg a közfoglalkoztatottak száma 11 000-rel, a külföldön dolgozóké 25 000-rel csökkent. A munkanélküliek száma 211 000 volt, ami az egy évvel korábbinál 24 000-rel, a márciusinál pedig 17 000-rel több.

A munkanélküliségi ráta egy év alatt 0,5 százalékponttal, 4,4 százalékra emelkedett és 0,4 százalékponttal nőtt márciushoz képest.

Horváth András, a Takarékbank vezető elemzője a kommentárjában megjegyezte, hogy az erős márciusi számok után az áprilisi adatokon meglátszik a harmadik hullám hatása. A májustól megkezdődött és egyre erőteljesebb nyitás hatására jóval nagyobb jelentőséggel bírnak majd a következő hónapok számai. A Takarékbank várakozásai szerint idén 4 százalék alatt lehet a munkanélküliség.

Az elsődleges munkaerőpiac növekszik és ez a tendencia még tovább erősödhet a nyitás felfutásával.

A jelenleg látható iparági jelek alapján a nyár elejétől akár újra elérkezhet a másfél évvel ezelőtt látott munkaerőhiányos és erőteljes bérnövekedéssel járó munkaerőpiaci környezet, ami a második negyedévtől kezdődően a GDP-re is pozitív hatást fejthet ki és alátámasztja azokat az elemzői és hitelminősítői véleményeket, miszerint a hazai gazdaság lehet a régiós visszapattanás élén az idén.

Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője szerint vélhetően a harmadik hullám okozta elbocsátások most kerültek csak be a statisztikába.

A foglalkoztatotti létszám adott csökkenése mellett a munkanélküliek száma kisebb mértékben nőtt, míg jelentősen emelkedett az inaktívak száma. A potenciális munkaerőtartalék is csökkent, ami azt jelentheti, hogy akár több ezren, akik eddig nem voltak aktív álláskeresők vagy nem tudtak volna két héten belül munkát vállalni, elkezdtek állást keresni, így a módszertanilag már a munkanélküliek táborát erősítik.

Az áprilisban megkezdett fokozatos nyitás várhatóan a következő hónapokban fejti majd ki érdemi hatását a foglalkoztatottsági mutatókra.

Ugyanakkor érdemes lesz figyelemmel követni a potenciális munkaerőtartalék alakulását is. Itt tartja nyilván a KSH azokat az inaktívakat, akiket más módszertannal a munkanélküliek között tartanánk nyilván. A potenciális munkaerőtartalék alapján számított módosított munkanélküliségi ráta továbbra is 8 százalék körül, valamivel alatta van. A következő hónapok javulása elsősorban itt megy majd végbe, miközben az inaktívból foglalkoztatottá váltak érdemben nem javítják majd a munkanélküliségi statisztikákat.

Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágvezetője arra figyelmeztet, hogy a mintavételből következő alacsony pontosság miatt a havi adatokból messzemenő következtetéseket nem lehet levonni.

Havi alapon áprilisban mérséklődött a foglalkoztatottak száma, és bár éves alapon növekedés történt, ez a bázishatással magyarázható, a foglalkoztatás még nem érte el a 2019-es szintjét. A kedvezőtlen adatot a koronavírus miatt bevezetett korlátozások magyarázzák. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy a csökkenés ellenére a foglalkoztatási szint továbbra is magasnak tekinthető, a munkanélküliség pedig alacsony. A korlátozások enyhítésével ismét a foglalkoztatás bővülésére lehet számítani, sőt, egy-két hónapon belül a munkaerőhiány is ismét erősödhet, különösen azokban az ágazatokban, ahol a hosszú ideig tartó kényszerű zárvatartás miatt elbocsátásokra volt szükség (turizmus-vendéglátás), ahol a kereslet jelentős növekedése várható (építőipar) vagy ahol az alacsony bérek nem teszik vonzóvá a munkavállalást (oktatás).

Kapcsolódó cikkek