A fogyasztás a növekedés motorja marad

A fogyasztás a növekedés motorja marad

A kiskereskedelmi forgalom augusztusi növekedési üteme megegyezett az első nyolc hónap átlagával, így belesimul az idei trendbe és nem jelzi a gazdasági növekedés lassulását. Az MTI-nek nyilatkozó elemzők szerint a dinamikus béremelkedés magas szinten tartja a fogyasztást, és ezzel az GDP-növekedés lassulása ellen hat.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) csütörtökön kiadott jelentése szerint augusztusban a kiskereskedelmi üzletek forgalma a nyers adat szerint 5,3 százalékkal, naptárhatástól megtisztítva 5,8 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. Az év első nyolc hónapjában a naptárhatástól megtisztított és a nyers adat szerint egyaránt 5,8 százalékkal haladta meg az értékesítés az előző év azonos időszakáét.

Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője arra hívta fel a figyelmet, hogy az augusztusi adat teljesen megegyezik az első nyolc hónap átlagával, így nincs szó meglepetésről. Az adatok továbbra is azt jelzik, hogy a kedvező munkaerőpiaci helyzet lecsapódik a kiskereskedelmi forgalomban.

A lakosság hajlandó költekezni annak ellenére, hogy egyre több a külgazdasági bizonytalanság, ami akár többlet megtakarításra is ösztönözhetne. Az eddig beérkezett adatok alapján Virovácz Péter arra következtet, hogy a fogyasztás továbbra is erős motorja a magyar gazdaságnak.

Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágának vezetője az augusztusi és az első nyolchavi forgalom növekedési ütemének egyezéséből arra következtet, hogy a gazdasági lassulás e tekintetben sem látszik. A forgalom stabilan magas növekedését a bérek emelkedése és a magas foglalkoztatás magyarázza.

“Az internetes kereskedelem majdnem 50 százalékos éves bővülése a kereskedelem átalakulását jelzi”

– fűzte hozzá.

Regős Gábor szerint a kiskereskedelmi forgalom az év egészét tekintve is hasonló mértékben bővülhet, így a GDP-nek a fogyasztás továbbra is az egyik motorja lehet. Némileg lassíthatja ugyanakkor a kiskereskedelmi forgalom növekedését a forintgyengülés megjelenése az inflációban. Kockázatot jelenthet az is, ha a világgazdaságot jelentősebb sokkhatás éri, bár vélhetően ez a fogyasztásra idén már nem gyakorolna jelentős hatást.

Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője úgy számol, hogy a nyári hónapokban érdemben gyorsult a kiskereskedelem a második negyedévhez képest, ami hozzájárulhat az 5 százalék körüli GDP-növekedés fenntartásához is.

Idén a bérek kétszámjegyű növekedése miatt a reálbérek növekedése elérheti a 7 százalékot, így folytatódhat a kiskereskedelmi forgalom dinamikus növekedése. Ennek mértéke idén 5,8 százalékra, jövőre 4,2 százalékra lassulhat a tavalyi 6,5 százalékosról.

A kiskereskedelemnek további lökést adhat az új lakások idén és jövőre várható átadási hulláma, valamint a családvédelmi akcióterv is. A háztartások ugyanakkor nem csupán a kiskereskedelemben növelik fogyasztásukat, így a vendéglátás, belföldi turizmus, szabadidő, szórakozás, valamint egyéb szolgáltatások területén is jelentős növekedésre lehet számítani, továbbá az új autó regisztrációk is 10 százalékkal emelkedtek az első kilenc hónapban – folytatta a Takarékbank vezető elemzője.

“A minden ágazatban jelentkező munkaerőhiány miatt a bérek növekedési üteme meghaladhatja a várakozásokat, ami a kiskereskedelmi forgalom még gyorsabb növekedését eredményezheti”

– jegyezte meg Suppan Gergely.

Kapcsolódó cikkek