Ezek mérséklik majd az inflációt

Ezek mérséklik majd az inflációt

Az infláció megugrott azokban az országokban, ahol újraindult a gazdaság - így Magyarországon is -, ugyanakkor a gyors, határozott és proaktív kamatemelések a jövő év elejétől már mérséklik az árdrágulás ütemét, továbbá a bázishatások is tompítják majd az adatokat. Erről beszélt Balatoni András, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) közgazdasági előrejelzéssel és elemzéssel foglalkozó igazgatóságának vezetője a jegybank Youtube-csatornáján közvetített sajtótájékoztatón csütörtökön.

A legfrissebb Inflációs jelentést ismertetve kiemelte, az infláció rövid távon, decemberig előre tekintve 5 százalék felett lesz, továbbá a maginfláció is emelkedő pályán mozog majd, az év utolsó hónapjában meghaladhatja a 4 százalékot.

“Az előrejelzés szerint a 3 százalékos inflációs célt a jövő év második felében érheti el a jegybank, ugyanakkor a kockázatok felfelé mutatnak”

– hívta fel a figyelmet Balatoni András.

A magasabb bérnövekedés és a dinamikusabb fogyasztásbővülés, illetve a tartósan magas külső inflációs hatások az infláció emelkedésének irányába hatnak, ugyanakkor a koronavírus-járvány negyedik hulláma visszafoghatja a gazdaságot, így az inflációra is lefelé mutató kockázatot jelent – vélekedett. Az infláció az MNB jelentése szerint idén 4,6-4,7, jövőre 3,4-3,8, míg 2023-ban 2,8-3,2 százalékos sávban alakul. Az adószűrt maginfláció idén 3,5-3,6, jövőre 3,4-3,6, míg 2023-ban 2,9-3,2 százalék között lehet előrejelzésük alapján.

Balatoni András elmondta, hogy a magyar gazdaság továbbra is gyors helyreállási pályán halad, ami a harmadik negyedévben folytatódik, a negyedik negyedév alakulása azonban épp a járvány miatt kérdőjeleket vet fel.

“A heti adatokra támaszkodó előrejelzésük szerint július-szeptemberben hozzávetőleg 8 százalékos növekedés bontakozik ki”

– részletezte.

A hazai gazdaság kilábalása nemzetközi összevetésben 2019-hez viszonyítva Európa élmezőnyéhez tartozik – mutatott rá. Idén a jegybank előrejelzése szerint éves szinten 6,5-7 százalék, 2022-ben 5-6 százalék, 2023-ban 3-4 százalék lehet a növekedés mértéke Magyarországon.

“A magyarországi kilábalásnak fontos motorja a belső kereslet és a munkaerőpiac”

– ismertette Balatoni András.

A foglalkoztatás a piacgazdaság történetében még soha nem állt ilyen magas szinten a versenyszférában, mint most, ami azt eredményezi, hogy a háztartások rendelkezésre álló jövedelme, bizalma nő – magyarázta, jelezve azt is, hogy egyre több vállalatnál a munkaerő a szűk keresztmetszet a termelés bővítése szempontjából.

Az MNB szakértője elmondta, hogy a cégek bizalma is emelkedett a válság után, ez pedig kedvező hatást fejt ki a beruházásokra, amit a piacon elérhető finanszírozási lehetőségek is támogatnak.

“Az exportkereslet élénk, ugyanakkor a globális chiphiány és a termelési láncok gondjai akadályozzák a termelés felfuttatását”

– fűzte hozzá, majd kiemelte, hogy a szállítási költségek nyolcszorosukra nőttek, ami az inflációs folyamatokra is kihat.

“A teljes gazdaságot nézve a beruházási ráta 28-29 százalék lesz idén és a következő két évben, amivel Magyarország a három legjobban teljesítő európai uniós ország között helyezkedik el”

– hangsúlyozta a szakértő.

Balatoni András arra is kitért, hogy a költségvetés hiánya tartható 2021-ben 2022-ben, illetve 2023-ban is meglátásuk szerint, továbbá az államadósság rátája is csökkenő pályán marad. A következő két évben a folyó fizetési mérleg egyensúlyközeli helyzetbe kerül, továbbá – az EU-transzfereket is magába foglaló – külső finanszírozási képesség a GDP 3 százaléka körüli szinten lesz az előrejelzési időszak vége felé.

Kapcsolódó cikkek