Aki 1957-ben született, azoknak a kérdés sokkal inkább a „pontosan mennyi” lesz a nyugdíj, míg aki 1997-ben, ott a kérdés inkább az, hogy lesz-e. Mielőtt bárki vészmadárnak gondolna minket, hadd jelentsük ki: mind szerintünk, mind a szakértők szerint az állami nyugdíjrendszer és az öregségi nyugdíj intézménye nem fog eltűnni.
Arra azonban nem vennénk mérget, hogy az állami öregségi nyugdíj 40 év múlva is le fogja tudni fedni egy átlagos nyugdíjas szükségleteinek nagy részét. Sőt, ha már 2021-ben gondolkodunk, akkor is fontos észrevenni, hogy az előző fizetéseink (persze felszorzott értékeinek) kevesebb részét látjuk viszont havi nyugdíjként, mint például 10 évvel ezelőtt. Ennek rendkívül sok oka van, nézzünk néhányat.
Miért csökken a nyugdíjak valós vásárlóértéke?
A demográfiai változások rendkívül fontosak a történetben, többek között azért, mert a magyar állami nyugdíjrendszer jellege szerint úgynevezett felosztó-kirovó, amely azt jelenti, hogy az adott évben befolyt adókból és járulékokból fedezi az állam az adott év nyugdíjainak kifizetését. Ahogy egyre több idős ember, így egyre több nyugdíjas is lesz, ezt pedig az idő múlásával egyre nehezebb fenntartani, főleg úgy, hogy a magyar gyerekvállalási kedv finoman szólva sincs az egekben.
Sőt, Magyarországon nemcsak egy elöregedő társadalom problémáival kell szembenéznünk, hanem egy viszonylag szokatlan mutatóval (békeidőben), a csökkenő népességgel.
Tényleg csökken a magyar népesség? Miért?
Magyarország népessége jelenleg 9,73 millió fő. Legutóbb 1954-ben volt az ország népessége ennél alacsonyabb, 1955 és 2019 között azonban ennél magasabb volt. Az eddigi legmagasabb értéket 1981-ben mérték, ekkor 10,71 millió fő volt az ország lakossága. Tehát az utóbbi 40 évben gyakorlatilag eltűnt 1 millió ember az országból. Ők pedig elsősorban nem a nyugdíjasok voltak (bár a COVID sajnos csökkentette a várható élettartamot és leginkább az idősek között szedett halálos áldozatokat), hanem ez több mindennek is a következménye. Ilyenek többek között:
– az alacsony gyermekvállalási kedv,
– a kivándorlás és
– a bevándorlás hiánya (igaz, 2016 óta megötszöröződött a hazánkban élő külföldiek száma, de ez most sem nagyon jelentős szám).
Milyen állapotban van a magyar nyugdíjrendszer jelenleg?
Jelenleg több mint 2 millió nyugdíjas van az országban és az átlagos öregségi nyugdíj összege Magyarországon 148.000 Ft körüli érték. Erről mindenki döntse el, hogy ki tudna-e jönni belőle a jelenlegi árakon. Bár sok ígéretet hallani a témában és a nyugdíjak növekedése elviekben az infláció feletti érték, azonban azt is fontos tudni, hogy lehetnek olyan termékek, amelyek az átlagosan megállapított infláció mértéke felett növekednek: ilyenek voltak az utóbbi időszakban például az élelmiszerek és a gyógyszerek. A legtöbb nyugdíjasnak ezek alapvető kiadások.
Szintén fontos tudni, hogy a legmagasabb nyugdíjakat Budapesten kapják a nyugdíjasok, ahol általánosságban véve sok minden a legmagasabb áron érhető el az országban (gondolunk itt a lakbérek mellett a szolgáltatásokra is: ha elromlik egy háztartási gép például).
Sokat mondó tény, hogy a magyar állam burkoltan elismeri, hogy a nyugdíjrendszer egyre kevésbé tudja fenntartani régebbi szerepét, vagyis, hogy az állami öregségi nyugdíj összegéből minden kiadást fedezni lehet: ez a burkolt elismerés abból áll, hogy az állam privát pénzintézetek termékeit támogatja adójóváírással.
Mit kell tudni az adójóváírásról?
Ha van befizetett személyi jövedelemadónk (ha alkalmazottak vagyunk, nyert ügyünk van, de ilyen adónemet kell fizetni ingatlanok bérbeadása vagy éppen eladása után is, ez utóbbi esetében, ha haszon keletkezik), akkor ennek egy részét vagy bizonyos esetekben akár mindet visszaigényelhetjük. Így nemcsak az adónk 1+1%-áról tudunk rendelkezni, meghatározott keretek között, hanem adónk jelentős része vagy akár egésze is visszaigényelhető lesz.
Vegyünk egy példát. Egy nyugdíj előtakarékosság nyitása után havi 25.000 Ft-ot teszünk ide. Ez azt jelenti, hogy havonta ennek a 20%-át, vagyis 5000 Ft-ot visszaigényelhetünk a befizetett személyi jövedelemadónkból (SZJA). Ötezer forint nem tűnik sok pénznek elsőre, de amikor nyugdíj megtakarításról van szó, akkor mindig legalább 10 évben kell gondolkodni, de van, aki több évtizedre is előre számol. Egy évben havi 5000 Ft összesen 60.000 Ft-nak felel meg, 10 év során pedig 600.000 Ft-nak. Itt még semmilyen kockázatot nem vállaltunk és semmilyen hozamról nem volt szó. Hatszázezer forintért már érdemes megemlíteni egy-egy extra sort a személyi jövedelemadó bevallásunk során, és ha hozzávesszük, hogy a jóváírt adó a befektetésünk részévé válik minden évben, akkor hirtelen kiderül, hogy nem is „csak” 600.000 Ft-ról van szó ebben az esetben, hanem a hozamtól függően több mint egy millióról!
Ez az egyik nagy különbség a három „hivatalos” nyugdíj előtakarékosság és más megtakarítások és befektetések között.
Milyen termékekre jár az állami adójóváírás?
Közel 100 különbözőféle termékre lehet igénybe venni az állami adójóváírást: ezek a termékek pedig három termékcsoportba tartoznak, a 2014-es személyi jövedelemadó (SZJA) törvény szerint.
Ezek a:
– nyugdíjbiztosítás, a
– nyugdíj előtakarékossági számla (NYESZ) és az
– önkéntes nyugdíjpénztár.
Ez azt jelenti, hogy az állam beleszólhat a nyugdíjamba?
A rövid életű (és igen furcsa nevű) magánnyugdíjpénztár óta sokan nagyon óvatosak a nyugdíjcélú megtakarításokkal kapcsolatban, ahol az állam szó is szerepel. Ebben az esetben azonban nem kell félni (vagy megijedni), a magánnyugdíjpénztár és a jelenlegi befektetési típusok között gyakorlatilag nincsen hasonlóság.
Míg a magánynyugdíjpénztárba a bruttó fizetésünk egy részét helyezhettük el, a most említett nyugdíj előtakarékosságokba a nettó (kézhez kapott) fizetésünk egy részét fektethetjük be. Szintén rendkívül fontos különbség, hogy míg a magánnyugdíjpénztárat az állam kezelte, a jelenleg létező nyugdíj előtakarékosságokat privát pénzintézetek szolgáltatják.
Egy módon szólhat bele az állam ezeknek a termékeknek a szolgáltatásába: az állam meg tudja szüntetni az állami támogatást ezekre az eszközökre, azonban jelenleg semmilyen erre utaló jel nincsen.
Mik a nyugdíj előtakarékosságok előfeltételei?
Nyugdíj előtakarékosságot indítására nincsenek különleges kitételek, az állami támogatást azonban csak akkor vehetjük igénybe, ha van befizetett személyi jövedelemadónk (SZJA), amit jóvá tud írni az állam. Ha pl. KATA vállalkozók vagyunk vagy például nagycsaládosként már visszaigényeltük minden személyi jövedelemadónkat, akkor csupán úgy lehet állami adójóváírást kérni, ha van olyan közeli ismerősünk, akiben megbízunk, aki segítségünkre lenne. A nyugdíjbiztosítás esetén van lehetőség úgy számlát nyitni, hogy a szerződéskötő és a kedvezményezett nem ugyanaz a személy, így akkor is részesülhetünk visszaigényelt adóból, ha mi magunk nem is fizetünk be személyi jövedelemadót.
