Ezt Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára hétfőn Budapesten az Országgyűlés foglalkoztatási és munkaügyi bizottságának ülésén mondta. A javaslat célja a szakképzési intézményrendszer és a térségi integrált szakképző központ (tiszk) rendszerének átlátható és költség-hatékony működtetése, valamint a szakképzés szerepének erősítése a társadalmi felzárkózásban, a hátrányos helyzetű fiatalok képzésben tartásában, annak érdekében, hogy szakképzett munkavállalóként lépjenek be a munkaerő-piacra.

Czomba Sándor

A bizottság a kormánypárti képviselők tizenkét igen, és az ellenzékiek négy tartózkodó szavazata mellett általános vitára alkalmasnak találta a szakképzésről szóló törvényjavaslatot. Czomba Sándor a javaslat kapcsán kiemelte, hogy az iskolarendszerű szakképzésben az első szakképesítés megszerzése ingyenes. Elmondta, prioritás a duális szakképzés általánossá tétele, az, hogy a képesítések ismét közeledjenek a gazdaság valós igényeihez, mivel önmagában a tiszk-es, vagy iskolai tanműhelyek nem alkalmasak erre. Ennek megvalósítása érdekében elsősorban a magyar kis- és közepes vállalkozásokat (kkv-ket) szeretnék a jelenleginél nagyobb mértékben bevonni a szakképzésbe.

Az államtitkár szólt arról is, hogy kiterjesztik, átalakítják a tanulószerződések rendszerét, és változik a vizsgáztatás is. Átalakul az Országos Képzési Jegyzék (OKJ), amely mostanra több mint négyszáz szakképesítést, a leágazásokkal együtt pedig több mint ezer szakmát tartalmaz; ezen is szeretnének változtatni a kamara közreműködésével. Bertha Szilvia (Jobbik) arra volt kíváncsi, hogy a szakképzési hozzájárulásról szóló törvényjavaslat azon része, amely szerint ötven fő alatti cégeknél nem lehet pályázni tanműhelyek létrehozására hogyan viszonyul ahhoz az elképzeléshez, hogy a kkv-kat bevonják a gyakorlati képzésbe. 

A képviselő felhívta a figyelmet arra, hogy a szakiskolák integrálása pedagógusok elbocsátásával járhat. Hozzáfűzte: az OKJ rendszer átalakítását üdvözlik. Czomba Sándor válaszában kiemelte, hogy az “ötven fő feletti támogatásnak” nincs köze a normatív támogatáshoz, vagyis aki ötven, vagy annál több munkahelyet teremtő beruházást hajt végre, egyedi kormánydöntés alapján képzési támogatásként akár tanműhely építésére is kaphat forrást. Ez nem gátolja a kkv szektor bekapcsolását a szakképzésbe – hangsúlyozta az államtitkár. 

A pedagógus elbocsátásokra reagálva elmondta, hogy a rendszer átalakítása – vagyis, hogy a hiányszakmákban bővítik, azokban a szakmákban pedig, ahol túlképzés van, visszafogják a képzés lehetőségét – “járhat adott esetben a pedagógusok tekintetében átrendeződéssel”, de az elbocsátás nem a rendszer átalakításából adódik, hanem elsősorban a demográfiai helyzet miatt, mivel évről évre csökken a középfokú oktatásba belépők száma. Kara Ákos (Fidesz) hangsúlyozta: olyan képzéseket kellene preferálni, amely közelít a munkaerő-piaci igényekhez, ez az utóbbi években nem így volt, de a mostani javaslat alkalmas ennek megvalósítására, így a Fidesz-KDNP frakció támogatja azt. 

Gúr Nándor (MSZP) elmondta, egyetért azzal a logikával, hogy szorosabban hozzáillesztenék a szakképzést a gazdasági igényekhez. Szerinte kérdés, hogy a munkaadók meg tudják-e adni majd azt az információs hátteret, ami három-öt évre előre nagy biztonsággal segítséget tud nyújtani a beiskolázáshoz. Czomba Sándor válaszában elmondta, hogy a gazdaság szereplőit kell megszólítani ennek érdekében, a gazdasági kamarák feladata, hogy segítsék ezt a munkát.