A 250 éves fal- és mennyezetképek restaurálása a veszprémi Érseki Palota dísztermében befejeződött, így Közép-Európa egyik kiemelkedő barokk festőjének, Johann Ignaz Cimbalnak az alkotásait közel eredeti pompájukban csodálhatják meg a látogatók – áll a veszprémi várnegyed megújulásának kommunikációjával megbízott ügynökség MTI-hez eljuttatott közleményében.
A csaknem 250 éves Érseki Palota a magyar barokk építészet egyik remekműve, amelynek belső tereit a veszprémi várnegyed megújításának részeként állítják helyre.
Ahogy az elmúlt évszázadokban, úgy ezután is elsősorban egyházkormányzati funkciókat lát majd el, egyes tereit és kertjét vezetett sétákon lehet majd látogatni. A palota dísztermét és további különleges tereit Szent Mihály-nap alkalmából azonban már idén, szeptember 28-án és 29-én megnyitja a nagyközönség előtt a Veszprémi Főegyházmegye. A Várhegynek ezen a részén már a középkor óta püspöki palota állt, ám a török támadások miatt a püspöki rezidenciát Sümegre tették át, a veszprémi vár pedig csak a 18. században nyerte vissza korábbi szerepét.
Ekkor építették újjá a Szent Mihály Főszékesegyházat, és ekkor épült meg Koller Ignác, akkori főpásztor megbízásából az új püspöki palota is, amelynek dekorációján a korszak kiemelkedő mesterei dolgoztak.
Egyikük Johann Ignaz Cimbal bécsi festő, akinek alkotásai számos hazai, ausztriai és csehországi barokk templomban és kolostorban megtalálhatók. A veszprémi Érseki Palota dísztermének 1770-es években készített festése nemcsak azért emelkedik ki életművéből, mert különösen jó állapotban maradt meg, hanem azért is, mert Ignaz Cimbalnak ez az egyetlen világi témájú alkotása – amely ráadásul több, megfejtésre váró rejtélyt is tartogatott a szakembereknek. A mennyezetkép – amelyen a csillagjegyek és az időjárás szimbólumai is láthatók – ugyanis nemcsak dekoráció, több jelentésrétege is van, a festmény akár antik mitológiai utalásokba rejtett püspöki hitvallásként is értelmezhető.
Az alkotásnak ugyanakkor nemcsak a jelentése okozott fejtörést, Cimbal festéstechnikája is váratlan feladat elé állította a restaurátorokat.
“Sokáig úgy gondolták a szakemberek, hogy a festmény jellegzetes csillogása egy korábbi restaurálás következménye, valamilyen konzerválószer nyoma. Cimbal életművének vizsgálatakor azonban kiderült, hogy máshol is van hasonlóan csillogó mennyezetképe, amit freskótechnika helyett temperával készített. Így arra a következtetésre jutottunk, hogy Cimbal Veszprémben is temperát használhatott a mennyezeti vakolaton, és úgy dolgozott, mintha vászonra festene, végül pedig az egész képet lelakkozta. Így érte el, hogy a színek a freskókhoz képest sokkal telítettebbek lettek, és megőrizték ragyogásukat. Ezt az összhatást állították most vissza a restaurátorok”
– idézik Nagy Veronika múzeumigazgatónak, a veszprémi várnegyed megújulását bemutató Work in Progress (WIP) programsorozat kurátorának szavait.
A tájékoztatás szerint a Work in Progress keretében szeptemberben kamrakiállítással bővült a Biró-Giczey Házban a látnivalók köre.
A Pillanatképek a székesegyház múltjából című kiállítás a Szent Mihály Főszékesegyház barokk korszakára emlékeztető műtárgyakat mutatja be. Az átalakítást dokumentáló több mint százéves fotókat digitális formában nézhetik meg a látogatók. Az érdeklődők emellett továbbra is megtekinthetik a Nem káptalan a fejem! című kiállítást, megtudhatják, milyen régészeti leleteket tártak fel a szakemberek a veszprémi várnegyed megújítása során, a kanonoki lakosztály dísztermében pedig interaktív játékban vehetnek részt.
