Nyártól színházi előadásoknak is otthont ad a négyszáz éves, frissen felújított sümegi Püspöki palota, amelyet csütörtökön adtak át.Padányi Bíró Márton püspök emeltette a műemléket, amely most a Norvég Alap pályázatán nyert támogatással, háromszáztizenhét millió forintból újulhatott meg – tájékoztatta a helyi önkormányzat az MTI-t. Közleményük szerint a csütörtöki átadó ünnepségen Rátosi Ferenc, Sümeg polgármestere kiemelte, a Püspöki palota felújításától az idegenforgalom növekedését és a kulturális élet fellendülését várják.
Padányi Bíró Márton
Ennek jegyében a nyáron színházi előadásokat is rendeznek a palotában. A veszprémi Pannon Várszínház hat előadásból álló sorozatának ad majd helyet a műemléképület. Az első előadást már ki is tűzék június 8-ára.
Sümeg műemlékekben gazdag belvárosának legszebb építménye a Várhegy oldalába simuló püspöki palota, ahonnan gyönyörű panoráma nyílik a hegy tetején álló Sümegi várra. A sümegi püspöki palota nagyszabású kiépítése Padányi Bíró Márton veszprémi püspök nevéhez kötődik. Miután 1745-ben kinevezték veszprémi püspökké, székhelyét azonnal Sümegre helyezte.
A barokk palota építése 1748-ban kezdődött el, és 1753-ra készült el az elegáns négy tornyos, zárt udvaros, kápolnát is magába foglaló rezidencia, amelyről az építtető püspök így írt: ” Olyan, Magyarországon még nem látott szépségű és eleganciájú rezidenciát építettem, aminek csodájára jár mindenki…”. Arról, hogy a palotát kinek a tervei alapján húzták fel, nincsenek hiteles adatok. A palota építéstörténetével az ötvenes évek végén foglalkozó kutatók szerint a munkák Padányi Biró Márton elképzelései, esetleg írásba foglalt programja szerint folytak.
Padányi Bíró Márton halála után ugyan a veszprémi püspökség székhelye ismét a királynék városa lett, de nyaralni és vadászni ezután is Sümegre jártak az egyházmegye elöljárói. A palota egyes részeit többször is átépítették, 1770 körül copf stílusban, majd az 1830-40-es években klasszicista stílusban. Ekkor nyerte el ma látható formáját a nyugati homlokzat középső szakasza.
