Befejezték a komáromi Csillag erőd felújítását

Befejezték a komáromi Csillag erőd felújítását

A Liget Budapest Projekt egyetlen vidéki helyszíneként befejeződött a komáromi Csillag erőd felújítása és bővítése. A létesítmény 7000 négyzetméteres kiállítótérrel gyarapodott, ahol a Szépművészeti Múzeum gipsz szobormásolatait mutatják be. Ezt mondta el Liget Budapest Projekt miniszteri biztosa az épület pénteki sajtóbejárása előtt.

Baán László hozzátette, hogy a Mányi István építész tervei alapján elvégzett rekonstrukció megmentette az épített örökség értékeit, azonban funkciójában és vizuálisan is megjeleníti a 21. századot.

A Szépművészeti Múzeum főigazgatója emlékeztetett arra, hogy a görög, római és reneszánsz szobrok gipszmásolatainak gyűjteményét 1945 után már nem állították ki, a tárgyak egy jelentős részét a komáromi Igmándi erődben tárolták, a műtárgyakra veszélyes körülmények között.

Az épület a mostani hétvégén nyitva áll a látogatók előtt, majd megkezdődik a műtárgyak beköltöztetése. Az új létesítmény 2020 tavaszán nyílik meg, oktatási, ismeretterjesztési feladatokat ellátva, korszerű, interaktív múzeumi körülmények között.

Az intézmény megnyitását követően a látogatók megcsodálhatják Verrocchiónak Bartolomeo Colleonit és Donatellónak Gattamelatát ábrázoló, több méter magas lovas szobrainak másolatát, csakúgy mint középkori, valamint reneszánsz síremlékeket vagy a milói Vénusz, a Laokoón-szoborcsoport vagy Michelangelo több szobrának másolatát.

Gyorgyevics Benedek, a Liget Budapest Projekt megvalósításáért felelős Városliget Zrt. vezérigazgatója az MTI-nek elmondta: folytatódik az átadások éve, hiszen májusban Orbán Viktor átadta az Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központ épületét.

Ősszel Millennium Házaként nyílik meg a felújított egykori Olof Palme Ház, bejárata előtt a Városligetben újdonságnak számító Rózsakerttel. Szintén még az ősszel birtokba vehetik a családok Budapest egyik legnagyobb és legkomplexebb játszóterét a Városligetben.

Molnár Attila (Fidesz-KDNP), Komárom polgármestere elmondta, hogy a városba az elmúlt években csaknem 80 milliárd forint fejlesztés érkezett, ezzel a település az Európai Unió egyik legdinamikusabban fejlődő kisvárosa.

Emlékeztetett arra, hogy itt épül az új Duna-híd, valamint az ipari parkban zajlik Magyarország legnagyobb zöldmezős beruházása. Nemsokára megépül a Brigetio Látogatóközpont és sor kerül a gyógyfürdő kétmilliárd forintos fejlesztésére.     A Monostori erődöt évente mintegy 100 ezer ember keresi fel, érdeklődésükre számot tarthat majd a Csillag erőd is – tette hozzá.

A komáromi Csillag erőd felújítását megelőzően a bécsi katonai archívumban megtalálták az épület tervrajzait, ennek köszönhetően – ahol lehetséges volt – az eredeti állapotában állították vissza az erődöt. A két évig tartó felújítás során 32 ezer köbméter földet mozgattak meg, 1200 négyzetméternyi kőfelületet újítottak fel és 115 ezer bontott téglát építettek be.

A kibővített térben nemcsak kiállítóterek, hanem vetítő- és előadóterem, múzeumpedagógiai foglalkoztató, múzeumshop és kávézó is helyet kapott. Az ágyú- és lőállásokat visszaállították történelmi állapotukba, az udvaron pedig egy szabadtéri színpadként is használható területet alakítottak ki.

Az 1900-as évek fordulóján olyan nagy jelentőséget tulajdonítottak az antik szobrászat teljességét bemutató másolatoknak, hogy a Szépművészeti Múzeum földszinti hatalmas csarnokait a másolatgyűjtemény befogadására tervezték meg.

Az 1920-as évektől az eredeti műtárgyak vásárlása miatt a másolatok szerepe visszaszorult. A második világháború alatt nem menekítették biztonságosabb helyre a gipszeket, majd a megsérült alkotásokat a múzeum egyetlen felújítás nélküli helyiségébe, a Román csarnokba zsúfolták, illetve a tatai zsinagógába és a komáromi Igmándi erődbe szállították.

Nemzetközi szinten az 1980-as évektől kezdődött meg a gipszmásolat-gyűjtemények rehabilitációja, az alkotások az oktatás és a tudomány számára is értékessé váltak.

A másolatok többször olyan tárgyak hű képét őrizték meg, amelyek közben elpusztultak, más esetben az emlékeknek egy olyan állapotát mutatják, amely azóta már nem tanulmányozható.

A Csillag erőd a komáromi erődrendszer egyik tagja, az erődrendszer az Osztrák-Magyar Monarchia egyik legnagyobb katonai beruházása volt, 200 ezer fős sereget is képes volt befogadni.

A komáromi erődöket az örökkévalóságnak építették, azonban befejezésük idejére megjelentek a repülőgépek, ezzel az erődítmények elvesztették hadászati jelentőségüket.

A Csillag erődöt a Monarchia hadserege laktanyaként és raktárként használta. Lengyel menekültek kaptak itt menedéket az után, hogy Németország lerohanta Lengyelországot. A nyilas hatalomátvétel után az erőd internálótábor lett; zsidók és cigányok ezreit indították innen megsemmisítő táborokba.

A második világháború után szükséglakásokat alakítottak ki a létesítményben, majd eladták a helyi ÁFÉSZ-nek és zöldségraktárként használták. Később az állam visszavásárolta az erődöt, az épület 2005 óta látogatható műemlék.