Virág Zsolt projektvezető az 1,9 millió euróból megvalósuló munkálatokat bemutató csütörtöki sajtótájékoztatón elmondta,

a több mint 300 éve lerombolt erődítmény történeti és építészeti hitelességen alapuló részleges rekonstrukciója zajlik éppen, a tervezett építkezés 60 százalékánál tartanak most.

Az európai uniós forrásból, határon átnyúló program keretében megvalósuló fejlesztés részeként a újjáépül a palotaszárny, valamint állagmegóvási munkálatokat végeznek el több épületrészen.
A részletekről szólva kifejtette, a reneszánsz palotaszárny romos falait hagyományos építési technikával építik újjá.

A tervezett kiállítások bemutatják majd egyebek mellett a 17. századi északkelet-magyarországi palotaenteriőrök elemeit, a helyi régészeti feltárások során előkerült habán padlócsempéket, bokályos falicsempéket, cserépkályha-töredékeket, díszedényeket.

Felidézik a vár “fényes korszakait” is, vagyis amikor az erődítmény Alaghy Menyhért és Erdődy Anna birtokában volt, a Rákóczi-korszakot, valamint Zrínyi Ilona birtokosi tevékenységét – sorolta a projektmenedzser.

Virág Zsolt hozzátette, a háromszintes épület pincéjében borozót, pihenőteret alakítanak ki, a sütőházban bemutatják, hogyan készültek az ételek a középkori eszközökkel, a sáfárházban pedig az élelmiszerek tárolását, feldolgozását tekinthetik meg az érdeklődők.

A leányasszonyok házában az udvarhölgyek által használt bútorokat, eszközöket, ruhákat és ékszereket mutatják be.

“A magas várakban nagy érték volt a víz, ezért a mosás során rendkívüli takarékosságra törekedtek, ennek módjai is láthatóak lesznek Regécen”

– ígérte Virág Zsolt.

A regéciek partnere a határon átnyúló programban a szlovákiai Bodrogszerdahely, Nagykövesd és Nagyida. A projektmenedzser kiemelte a bodrogszerdahelyi Vécsey-kastély felújítását, ahol Kossuth Lajos a jogakadémia elvégzése után a gyakornoki idejét töltötte.

Mint rámutatott, a regécihez hasonló fejlesztések sokat jelentenek az adott település, sőt a térség számára is.

Ma Magyarországon már 19 vár működik nyereségesen, köztük van a regéci is, ahol az előző, 2016-ban zárult – a jelenlegihez hasonló léptékű – projekt eredményeként jelentősen megugrott a turisták száma.

“Akkor a településen látogatóközpontot építettek, a várban újjáépítették az öregtornyot, valamint büfét, beléptető épületet és vizesblokkot alakítottak ki”

– idézte fel Virág Zsolt.

Bakos Ferenc, Regéc polgármestere hozzátette, az előző fejlesztésnek köszönhetően pár ezerről 42 ezerre nőtt a vár éves látogatószáma és hasonló mértékű növekedést várnak a most zajló beruházástól is.

Mindezzel nemcsak megmentették II. Rákóczi Ferenc gyermekkorának és a magyar történelemnek egy fontos színhelyét, de munkahelyeket is teremtettek.

A turisztikai érdeklődés növekedése nagy lökést adott a település és a térség más jellegű idegenforgalmi szolgáltatóinak is, például a szállásadóknak, ami nagyon fontos, mert Regéc olyan térségben fekszik, ahol nehéz munkahelyet találni – hangsúlyozta a polgármester.