Karácsony Gergely kiemelte, hogy most az árvízi védekezés Budapest legfontosabb és legsürgősebb ügye, így nehezebb lesz a mobilitási hétre terelni a figyelmet, de a kettő szorosan összekapcsolódik.

“Budapesten az elmúlt időszakban átéltük talán az évszázad legforróbb és legszárazabb augusztusát, most pedig sok ezren dolgoznak, hogy az árvíz ne öntse el a fővárost”

– mondta, majd hozzátette, ez is világosan mutatja, hogy egy új korszakba érkeztünk: a klímaváltozás nem valami távoli dolog, hanem itt van és a hétköznapjainkat is befolyásolja. Karácsony Gergely kiemelte: az idei mobilitási hét fő témája, hogy hogyan tudjuk a köztereinket átalakítani és olyan közlekedési infrastruktúrát építeni, amely nemcsak a közlekedést, hanem a klímaadaptációs célokat is szolgálja.

“Máshogy kell viszonyulnunk a köztereinkhez, ahhoz hogy mire használjuk azokat”

– mondta.

A főpolgármester közölte, az idei budapesti programsorozat nagyon fontos partnere Hollandia, amelytől sokat tanulhatunk. Hollandia ugyanis “élen jár azzal, hogy humanizálja a közterületeit” és olyan közlekedési lehetőségeket biztosít a városlakóknak, amelyek összeegyeztethetők a zöld várospolitikával, a klímaváltozás elleni küzdelemmel.

Karácsony Gergely emlékeztetett, a tavalyi Európai Mobilitási Hét keretében megvalósult programokért és fejlesztésekért Budapest nyerte el az Európai Bizottság díját.

Désirée Bonis, a Holland Királyság budapesti nagykövete arról beszélt, hogyan vált Hollandia kerékpáros országgá, és felidézte, hogy a hollandok mindig is nagy számban közlekedtek kerékpárral, de a nagy lökést az 1973-as olajválság adta. Sokkal többen kezdtek el biciklizni és az emberek elkezdtek politikailag is megszerveződni azért, hogy a kormányt rákényszerítsék a biztonságos kerékpáros infrastruktúra kialakítására – mondta.

Désirée Bonis közölte, hétfőtől látható a Városháza parkban az a kiállítás, amely bemutatja, hogyan vált kerékpáros országgá Hollandia.

Walter Katalin, a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) vezérigazgatója a közlekedésszervezés és -fejlesztés szerepéről beszélt a klímaváltozás elleni küzdelemben. A BKK munkáját a Budapesti Mobilitási Terv szerint végzi, amelynek az a fő célja, hogy 2030-ra minden utazás nyolcvan százaléka valamilyen fenntartható módon történjen. Walter Katalin példaként említette, hogy a troliflotta gyakorlatilag teljesen megújult, valamint 51 új CAF-villamos érkezik Budapestre 2026-ban. Lőcsei-Tóth Kinga, a Főpolgármesteri Hivatal Klíma- és Környezetügyi Főosztályának főosztályvezető-helyettese azt emelte ki, hogy a károsanyag-kibocsátás 25 százaléka az autós közlekedésből származik. Tehát ebbe mindenféleképpen valamilyen szinten be kell avatkozni – tette hozzá.

Az Európai Mobilitási Héten, szeptember 16. és 22. között a BKK és a fővárosi önkormányzat számos programmal készül, hogy a környezetkímélő, fenntartható közlekedési megoldásokat népszerűsítse. A programsorozat részeként tervezik megrendezni az autómentes hétvégét.

A 2024-es mobilitási hét mottója: “Mindannyiunké a tér”, így a rendezvény idén a megosztott közösségi terek témáját dolgozza fel – olvasható a BKK oldalán, ahol további információk találhatóak a programokról. A sajtótájékoztató után több témában is kérdezték Karácsony Gergelyt. Az árvíz elleni védekezésről szólva a főpolgármester azt mondta, hogy a fővárosi cégek és intézmények felkészültek. Hosszú tetőzésre kell felkészülni, “nagyon kemény tíz nap következik”. Kiemelten kell védekezni a Római-parton és a Margitszigeten – közölte.

Annak kapcsán, hogy a rövid távú szálláskiadás tiltása mellett voksolt a terézvárosi szavazók többsége, Karácsony Gergely arról beszélt: nagyra tartja a VI. kerület bátorságát, hogy “ezt az ügyet kinyitotta”, de abban vannak kételyei, hogy a teljes tiltás a legjobb megoldás.

“A kérdéssel foglalkozni kell, a döntés most vitákat fog generálni, és így ezen a példán keresztül lehetőség kínálkozik arra, hogy ennél egy kicsit árnyaltabb összbudapesti szabályozás ki tudjon alakulni”

– mondta a főpolgármester, aki szerint nagyon fontos, hogy legyen egységes szabályozás az ügyben. Szerinte rossz döntés volt, hogy a kormányrendelet a kerületekre bízta ennek rendezését. Ha országos vagy budapesti szinten szabályoznának, akkor azt meg kellene előznie egy részletes társadalmi vitának – hangsúlyozta Karácsony Gergely.