Matolcsy György kiemelte, hogy a magyar gazdaságtörténetben példátlan pénzügyi forrásbőség lép fel az EU-ból, az MNB programjai révén, a bankrendszerből, valamint a családi és vállalkozói megtakarításokból. A forrásbőség igazi kockázatát azok a költések jelentik, amelyeket nem hangoltak össze versenyképességi fordulattal,

“ha nem vigyázunk, megismétlődhet az 1970-es évtized kudarca: külső eladósodás egy fenntarthatatlan gazdasági szerkezet fenntartásáért”

– írta a Növekedés.hu-n.

Megismételte, hogy a következő évtized “megnyeréséhez” a legfontosabb a társadalmi együttműködés megőrzése és a politikai stabilitás fenntartása. Ehhez az évtized várható természeti, egészségügyi, gazdasági és pénzügyi válságait mind jól kell kezelni,

“hasonlóan a Covid19 támadásának első hullámához”

– jegyezte meg.

A jegybankelnök ismételten hosszú távon fenntartható felzárkózási modellt sürgetett, és úgy vélte, bár a mai magyar gazdasági modell már jelentős mértékben ilyen, de még sok a hiányzó láncszem.

“Legfontosabb, hogy még nem rendelkezünk világos jövőképpel”

– állította, és újból azt javasolta, hogy ez legyen Ausztria gazdasági fejlettségi szintjének, életszínvonalának és életminőségének utolérése.

“Ez ugyan nem történhet meg 2030-ig, de világos menetrend kell a következő 20-25 évre: ennek hiányában az a történelmi kockázat vár ránk, hogy ez a felzárkózás soha nem megy végbe”

– fejtette ki.

Matolcsy György hiányolta a világos jövőkép mellett annak megvalósítási stratégiáját is, amire megoldás lehet szerinte a teljes versenyképességi fordulat, és javasolta, hogy a stratégia célja az évente egy hely javítása legyen az MNB Versenyképességi rangsor magyar helyezésén.

“Így a 9. helyre jöhetünk fel 2030-ra”

– jelezte, megjegyezve, hogy ilyen, programozott menetrend nélkül nagy a kockázata annak, hogy még ennél szerényebb célokat sem ér el az ország.