A napilap cikke azonban rámutat arra, hogy ha a külföldi piacok “kihúzzák” az országból az étkezési alma egy részét,

az belföldön erősebb hiányhelyzetet eredményezhet és a piac keresleti jellegét erősítheti tovább.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) a lappal azt közölte, hogy a hazai terméskiesés oka elsősorban a fagykár volt, amelyet rendkívüli mértékben növelt az aszályos tél végi és kora tavasziidőjárás is. Európában is az átlagosnál gyengébb almatermelésre lehet számítani, így idén kieshet a piacról az olcsó helyettesítő import.

A NAK szerint idén várhatóan 300 000 -350 000 tonna alma terem hazánkban, 40-50 százalékkal kevesebb az átlaghoz képest.

A körtét még ennél jobban is megviselte az időjárás: mindössze 13 000-16 000 tonnára számítanak, azaz egy átlagos évhez képest 50-60 százalékkal szerényebb lehet a termés. Ennek az az oka, hogy tavasszal nagyon sok, térségenként 15-18 fagyos éjszaka volt, március 22-től május közepéig több hullámban jelentős fagykárok érték a gyümölcsültetvényeket. A károkat a rendkívül aszályos tél végi, kora tavaszi időjárás is növelte. Sok olyan ültetvény is van az országban, ahol abszolút nincs szüretelhető termés – fogalmazott a kamara.

Kiemelték, hogy az idei almatermésből mintegy 100 000-130 000 tonna lehet étkezési alma, amelynek felvevőpiaca 150 000-180 000 tonna. Ebből 20 000-30 000 tonna exportra megy, elsősorban a környező országokba, Ausztriába, Romániába és Szlovákiába.

A meghatározó európai almatermelő országokban is tapasztalható terméskiesések miatt most külföldről is keresik az étkezési almát. Az átlagosnál gyengébb európai almatermés hatása lehet az is, hogy idén kieshet a hazai piacról az olcsó, helyettesítő import.

“Magyarország 24 000 hektáros almatermő területének több mint 70 százaléka, 17 000 hektár Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében található. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében van a termőterületek 5,8 százaléka, Bács-Kiskun megyében a 4,3 százaléka, valamint Pest megyében a 3,6 százaléka”

– közölte a lappal a kamara.

Hozzátették, hogy a lakosság almafogyasztása fejenként évente 12 és 15 kilogramm körül alakul Magyarországon, ami nagyjából megfelel vagy kicsivel alatta van az európai átlagnak. Konkrét ajánlott fogyasztási mennyiség ugyan nincs, de harminc évvel ezelőtt még ennek a mennyiségnek a dupláját fogyasztották hazánkban.