A rendezvény nyitóelőadásában Feldman Zsolt rámutatott arra, hogy a talaj állapotára negatívan hat a klímaváltozás, de az is, ha a gazdálkodó nem a megfelelő technológiát választja a műveléshez. Kulcskérdésnek nevezte a talajerő-utánpótlást, amelyhez összetett tudás, technológia, és innováció kell. Feldman Zsolt ismertette, hogy Magyarországon mintegy 500 000 hektáron használnak talajoltóbaktérium-készítményeket, a gazdák körülbelül 11 százaléka.
Azt mondta, a kormány segíti a termelőket abban, hogy a talajélet erősítéséhez, serkentéséhez a megfelelő technológiát alkalmazzák.
Felidézte, hogy a Magyar Talajvédelmi Szövetség és a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) közös vizsgálatot indított három évvel ezelőtt a baktériumos talajoltás hatékonyságának mérésére. Az eredmények azt mutatják, a talajoltásnak termésnövelő és minőségjavító hatása van a növénykultúrákban, az adatok alátámasztják a mikrobiális oltóanyagok hatékonyságát, a talajoltás szükségességét.
“A talajt megfelelő szabályozással és ösztönzéssel is védeni kell, ezek kombinációja hozhatja azt, hogy a magyar termőföldeken a talaj egészséges legyen”
– mondta Feldman Zsolt, majd arra is kitért, hogy Magyarország aktívan bekapcsolódott több európai uniós agrárprojektbe is, köztük az Európai Innovációs Partnerség (EIP-AGRI) programba, amely segít az innovációval és a mezőgazdasággal kapcsolatos új és meglévő tudás terjesztését. Arról is beszélt, hogy a 2023 utáni Közös Agrárpolitika (KAP) tervezésénél fókuszban van a környezeti elemek fenntartható alkalmazása, ami hozzájárulhat ahhoz, hogy a mostaninál jóval több területen valósuljon meg a talaj helyreállítása.