Nagy Gergely Sándor ismertetése szerint Afrika egyetlen pingvinfaja, a pápaszemes pingvin a kontinens déli partvidékén és a környező szigeteken őshonos. Természetvédelmi helyzetének romlását számos tényező okozza, például a faj táplálékforrásait az élőhelyén veszélyeztető ipari léptékű túlhalászat, illetve olajszennyezés.

“Ez az ember-vadvilág konfliktus feloldható lenne a pingvinek szaporodási helyeként szolgáló hat sziget körül kiterjesztett halászati tilalmi zóna fenntartásával”

– mondta a szakember.

A faj magyar elnevezését a szeme fölött található csupasz, rózsaszín foltról kapta, amely a hőszabályozást segíti: a pingvin testhőmérsékletének emelkedésével több vér áramlik erre a területre, majd hűl le a környező levegővel. A pingvinekre jellemző fekete-fehér frakk csak a szárazföldön feltűnő viselet, mivel úszás közben kiváló rejtőszínként szolgál: az állat fekete háta a sötét víztükörbe, fehér hasa pedig a vízen áttetsző napos égboltba olvad bele, egyaránt megtévesztve a prédaállatokat és a potenciális ragadozókat.

“Ezek az egyedülálló madarak különleges szociális viselkedésükről és hűséges párkapcsolataikról híresek”

– magyarázta Nagy Gergely Sándor, majd hozzátette, a debreceni állatkert 2008 óta vesz részt az Európai Fajmegőrzési Programban (EAZA EEP), amelynek részeként elkötelezett a pápaszemes pingvinek szaporítása mellett. Ez idő alatt hagyománnyá vált a legifjabb pingvinovisok napi egészségügyi sétája, amelyre nyaranta a nagyközönség is elkísérheti őket.

Az új jövevénnyel a park vendégei már a december 27-i Állatok karácsonya rendezvényen testközelből találkozhatnak.

A látogatók nemcsak megcsodálhatják a pingvinfiókát, hanem egyúttal betekintést nyerhetnek a park természetvédelemi programjaiba és akár hozzájárulhatnak az állatok állományainak megőrzéséhez, például örökbefogadási programon keresztül – jelezte az igazgató.