A több kormánytag, köztük Mateusz Morawiecki miniszterelnök jelenlétében aláírt stratégia a korábbi, 2014-ben elfogadott átfogó nemzetbiztonsági terv helyébe lép. Andrzej Duda a ceremónián többek között rámutatott,
az utóbbi öt év alatt 30 000-rel nőtt a lengyel hadsereg létszáma.
Az államfői hivatal honlapján elérhető dokumentum szerint a nemzetközi rend “folytatódó felbomlása” kedvezőtlen hatással van Lengyelország biztonságpolitikai környezetére, ezen belül pedig a fő fenyegetést Moszkva “katonai erő felhasználásával megvalósuló neoimperiális (újbirodalmi) politikája” jelenti.
“Oroszország katonai erejének intenzív fejlesztése mellett hibrid jellegű, a konfliktusok kockázatát növelő, többek között a dezinformációra, kibertámadásokra támaszkodó tevékenységet is kifejt, és várhatóan a jelenlegi nemzetközi rendet aláásó politikáját a jövőben is folytatni fogja birodalmi pozíciójának újjáépítése érdekében”
– áll a dokumentumban.
“Lengyelország biztonságának fő tényezője az észak-atlanti és az európai struktúrákban való részvétel, valamint a legfontosabb partnerekkel folytatott kétoldalú és regionális együttműködés is”
– írják.
A stratégia szerint az országnak már 2024-ben hazai összterméke (GDP) 2 és fél százalékát védelmi célokra kellene szánnia, miközben az eddigi célkitűzések 2030-as időhatárról szóltak. Kulcsfontosságú szerepet tulajdonít a dokumentum az energiabiztonságnak. Annak kapcsán, hogy a lengyel, a közép-európai és a balkáni olaj- és gázpiacot továbbra is az orosz szállítások uralják, a stratégia további diverzifikáció szükségességéről beszél, többek között a Balti-tengertől az Adriai-tengerig vezető észak-déli gázfolyosó befejezése révén.
