Soóki-Tóth Gábor, az Otthon Centrum elemzési vezetője hozzátette, hogy az albérleti áraknál az egyetemi városokban – amelyek foglalkoztatási központok is egyben – folyamatos az emelkedés, mert verseny van az egyetemisták és a munkavállalók között.

“A nyári időszakban az egyetemi városokban további 1-5 százalékos bérletidíj-emelkedés is elképzelhető”

– mondta, hozzátéve: októberre mérséklődik a piac, amikor 2-4 százalékos csökkenést is jöhet. Hozzátette, Budapesten az egyetemi központok közelében havi 205 000-304 000 forint közötti bérleti díjakkal lehet számolni: a legolcsóbb a VII. kerület (205 000 forint), míg a legdrágább a IX. kerület (304 000 forint). Öt év alatt a bérleti díjak legalább másfélszeresükre nőttek, több helyen pedig megduplázódtak. A vidéki városok közül Debrecen emelkedik ki a 200 000 forintos átlagos havi bérleti díjával, míg Szegeden és Pécsen nagyjából 150 000 forint körül alakulnak az árak.

“Közvetlenül a ponthatárok kihirdetését követően 30 százalékkal megugrik az érdeklődések száma az albérletek iránt”

– közölte Pásztor András, a Fundamenta Ingatlan vezetője.

Molnár Zsolt hozzátette, az egyetemi városokban az elmúlt 5 évben csaknem megduplázódtak a négyzetméterre számolt lakásárak.

Az MBH Index szerint az elmúlt évtizedben a legnagyobb áremelkedés a budapesti Magdolnanegyedben történt, ahol az árak 2015 és 2025 között több mint ötszörösükre emelkedtek. A belvárosi városrészek közül a Palotanegyed (+312 százalék) és Külső-Erzsébetváros (+307 százalék) mutatta a legnagyobb növekedést. A vidéki egyetemi városokban szintén jelentős volt a drágulás: egy év alatt Pécsen 28 százalékkal, Miskolcon közel 20 százalékkal, Debrecenben pedig 19 százalékkal nőttek az árak. Az MBH Index tranzakciók alapján készült elemzése szerint a legdrágább Debrecen lett 946 ezer forinttal, a többiben 900 ezer alatti a fajlagos négyzetméterár. A legolcsóbban Miskolcon lehet jelenleg lakást vásárolni, ahol az átlagos négyzetméterár 474 ezer forint. Budapesten belül tavaly minden városrészben meghaladták az ingatlanárak az egymillió forintos négyzetméterárat – sorolta.

A magyar lakásárak növekedése továbbra is az egyik legmagasabb Európában: 2015 óta négyszeresére emelkedtek, miközben az EU átlaga mindössze 65 százalék volt, mondta el Horti Flóra, az MBH Elemzési Centrum szenior ágazati elemzője. Kiemelte: az előrejelzések szerint a korábbi évek erős drágulása után mérsékeltebb időszak következhet, 2026-ban országosan 8-13 százalék közötti lakásár-emelkedés várható.

A piac fokozatos normalizálódása mellett a lakásépítési aktivitás is élénkül, 2026 első negyedévben 10 éves csúcson van a budapesti új lakáskínálat, az idei évre 15 000 új lakásátadásra, jövőre 20 ezerre számítanak. A hitelezésben a bank szakértői 1800 milliárd forint értékű új Otthon Start hitel kihelyezésre számítanak, ami 50 000 új szerződést jelent, 25-28 százalékos hitelezési növekedést vetítenek előre idén a teljes szektorra vetítve. A tranzakciószám idén elmaradhat a tavalyi 136 000-es szinttől, 118 000 – 125 000 lehet a bank szerint.

“Tavaly a befektetői kereslet és az Otthon Start hajtotta a tranzakciókat, jelenleg kiegyensúlyozottabb a környezet”

– közölte.

A bérelni vagy vásárolni felvetésre Pásztor András szerint öt éven túli lakhatás esetén az albérlet helyett a vásárlás egyértelműen jobban megéri, ennél rövidebb időre bérelni érdemes.

Piaci hitelezés esetén Budapesten 10 év feletti az az időtáv, amikor a vásárlás jobban megtérül, mint a bérlés. A vidéki nagyvárosokban az időtáv szintén a 10 évet közelíti, Miskolc kivételével, ahol 5 év – vélekedett Molnár Zsolt, és hozzátette: kedvezményes, támogatott finanszírozással és részleges kiadás mellett ez az időszak 3-5 évre rövidülhet – mondta.