Az egy évvel korábbihoz képest országos szinten 5,2, a fővárosban pedig 4,7 százalékos volt az emelkedés.

“A reállakbérek az előző év azonos időszakinál országosan 3,4, Budapesten 2,9 százalékkal, a 2021. évinél pedig egyaránt 17 százalékkal voltak magasabbak”

– áll az ingatlan.com közleményben. Az elemzés arra is felhívja a figyelmet, hogy június eleje és július eleje között a kiadó lakáshirdetések száma országosan 2,6 százalékkal csökkent. Budapesten 3,4 százalékkal szűkült a kínálat, miközben a legnagyobb vidéki városokban 0,9, a kisebbekben pedig 0,5 százalékkal lett kisebb a választék. A korábbi években viszont már májustól kezdve érezhető volt a kiadó lakások számának erőteljes növekedése, ami jellemzően augusztus-szeptemberben érte el a kínálati csúcspontot.

Jelenleg még így is több mint 15 000 kiadó lakóingatlanból válogathatnak a bérlők.

Budapesten a kiadó lakóingatlanok havi bérleti díjának középértéke a tavaly júliusi 270 000 forintról 260 000 forintra csökkent. A legolcsóbb és legdrágább kerületek közötti árolló jelentősen szűkült: a legtöbbet (havonta 350 000 forintot) a II. és V. kerületben kell fizetni, miközben 200 000 forint alatti átlagos értékkel egyetlen fővárosi kerület sem rendelkezik. A legolcsóbb budapesti városrészek közé a XIX. kerület tartozik 210 000 forintos medián bérleti díjjal, de a XV., a XVIII. és a XX. kerületben is 220 ezer forint az átlagos havi bérleti díj.

A legnagyobb és legfelkapottabb egyetemvárosokban 200 ezer forint környékén húzódik meg a bérlők lélektani határa: Debrecenben 220 000 forint a bérleti díjak középértéke, Szegeden, Győrben és Veszprémben pedig havonta kereken 200 000 forintot kell fizetni átlagosan egy kiadó lakásért.

A legolcsóbb megyeszékhely Békéscsaba 115 000 forintos mediánnal, Szekszárdon 125 000 forint a bérleti díjak középértéke. Nagy egyetemvárosként Miskolc a dobogós a legolcsóbb megyeszékhelyek listáján, itt 130 000 forintot kell fizetni átlagosan egy kiadó lakásért.