Birkner Zoltán hozzátette, 2021-ben 907 milliárd forintot fordítottak kutatás-fejlesztésre, ez 18 százalékkal több, mint az azt megelőző évben. Mint mondta, az elmúlt években a kutatás-fejlesztés erősítése, az új egyetemi struktúra kialakítása, valamint a kutatóhálózati helyek és a piaci szereplők kapcsolatának szorosabbra fűzése mind az ország innovációs erősítését hozza magával.

A Dél-Pesti Centrumkórház Országos Hematológiai és Infektológiai Intézet Transzlációs Medicina Kutató Központ munkáját és elért eredményeit bemutató konferencián Birkner Zoltán kiemelte, ahhoz, hogy magas hozzáadott értékű ipar legyen, sokkal többet kell fordítani innovációra.

Kitét arra, hogy az állam számos programmal, pályázattal segítette ezt a területet, ilyenek voltak például a témakiválósági programok, amelyet 100 milliárd forint értékben támogattak, vagy a nemzeti laborhálózati program 160 milliárdja, amiben markánsan megjelenik az egészségügy és az egészségipar. Az NKFIH elnöke szerint minél jobban össze kell kötni a tudományt, azok eredményeit a gazdasággal és az iparral, vagyis erősíteni kell a kapcsolatot a tudástermelés és a tudáshasznosítás között. Ennek egyik kiváló példájaként említette a dél-pesti kórház transzlációs medicina kutató központját. Vályi-Nagy István, a Dél-Pesti Centrumkórház Országos Hematológiai és Infektológiai Intézet főigazgatója a transzlációs medicina kutató központját (tmkk) bemutatva elmondta, a központ célja, hogy a gyógyító és kutatómunkában összegyűlt adatokat elemezze, azokat (már a beteg beazonosíthatósága nélkül) a különböző kutatóhelyek vagy más országos intézetek és egészségipari szereplők számára elérhetővé tegye, így ezek az adatokat felhasználhatják későbbi egészségipari fejlesztéseikhez.

“A transzlációs medicina lényege, hogy az egészségügyi ellátás során összegyűlt adatok, alap- és klinikai kutatási eredmények mihamarabb visszajussanak a gyógyításba”

– tette hozzá.

A főigazgató kitért arra, képesnek kell lenni a mesterséges intelligencia segítségével elemezni a páciensek egészségügyi ellátás során keletkezett adatait, ezekből “dinamikus regisztereket” építeni. A Dél-pesti Centrumkórházban elsősorban a hematológiai és koronavírus-betegek adatai állnak rendelkezésre. Kimutatták, hogy például a Covid esetében különbség van immunológiai és genetikai szempontból az enyhe, középsúlyos és súlyos betegek között – ismertette.

Vályi-Nagy István szerint azzal, hogy az információmennyiség és minőség folyamatosan növekszik, az egészségiparban is csak akkor tudunk versenyképesek lenni, ha megfelelő pénz és támogatás áll rendelkezésre.

Boér Gábor, a Belügyminisztérium egészségügy finanszírozásért és fejlesztésért felelős helyettes államtitkára arról beszélt, hogy a transzlációs medicina eredményeinek mihamarabbi visszacsatolása a gyógyításba hozzájárul az egészségben eltöltött évek számának emelkedéséhez.
A kormány fő törekvése a lakóhely közeli ellátások erősítése a háziorvosok kompetenciáinak kihasználásával, aminek nyomán növelhető a városi és megyei szakellátási intézmények tehermentesítése – mondta, hozzátéve, cél továbbá a koronavírus-járvány alatt megerősödött reagálóképesség megtartása és megerősítése. Ezeket a célokat szolgálják az új digitális megoldások is, amelyekkel szemben különböző követelményeket kell támasztani. Ezek: a valid információk, adatvezérelt ellátás, adatfelhasználások hatékonyságának javítása, innovációt támogató környezet, a mesterséges intelligencia napi gyakorlatba építése – sorolta.

“A digitális átmenet napjaink egyik meghatározó folyamata, és az egészség társadalmi biztosítása új, a jelenlegi egészségügyi alrendszereket meghaladó eszközrendszert igényel”

– emelte ki.

Kitért arra, hogy az egészségügyben összegyűlt adatok különböző adatbázisokba történő átültetése segíti a kormányzati döntéseket, az egyéni betegszintű döntéselőkészítést, hozzájárul a gyógyszerklinikai kutatásokban való részvételhez és lehetőséget ad egészségipari partnerek bevonására.