Közleményük szerint a KKT a közelmúltban döntött az idei Nemzeti Kutatási Kiválósági Program Excellence alprogramjára 2025. augusztus 31-ig benyújtott pályázatokról. Az alprogramból azok a kutatók nyerhetnek el kiemelt összegű – akár 160+40 millió forintos – támogatást, akik korábbi teljesítményükkel már bizonyították, hogy eséllyel pályázhatnak az Európai Kutatási Tanács (European Research Council, ERC) által kiírt legnevesebb európai kutatói pályázatokra is.

A KKT döntése a vezető kutatónak korábban az ERC-hoz benyújtott pályázatán és az arra kapott bírálói véleményeken alapul. A testület azt vizsgálja, hogy a vezető kutató az adott ERC-pályázatra kapott kritikai észrevételek hatására milyen módosításokat hajtott végre a kutatási tervben.

A testület az öt beérkezett pályázat mindegyikét támogatásra érdemesnek ítélte, így az öt kutató összesen 700 millió forintot kap. Az Excellence alprogramban a támogatási kérelmek elbírálása folyamatos, a kutatók 2025. szeptember 10-éig küldhették be pályázataikat – áll a közleményben. A mostani döntés nyertes kutatója Mátyus Edit vegyész, aki az Eötvös Loránd Tudományegyetem Kémiai Intézetében kezdi meg kutatását. Projektjének célja a molekuláris kvantummechanika számításos módszereinek fejlesztése, amely leköveti a mérési technikák fejlődését, és szükséges a precíziós spektroszkópiai kísérletek értelmezéséhez.

Szintén támogatásra érdemesnek ítélték Welker Ervin vegyész, a HUN-REN Természettudományi Kutatóközpont munkatársának projektjét, aki olyan új módszerek kifejlesztésén dolgozik, amelyek a génszerkesztést biztonságosabbá és megbízhatóbbá teszik a gyakorlati alkalmazásra is.

A közlemény szerint Groma István fizikus nyertes projektje a HUN-REN Wigner Fizikai Kutatóközpontban indul, célja egy új képlékenységi elmélet kidolgozása, amely figyelembe veszi az anyagok belső szerkezetében zajló hirtelen, “lavinaszerű” átrendeződéseket, drasztikus változásokat, amelyek végül az anyag meghibásodásához vezetnek.  Az új modell segít előre jelezni, mikor és hogyan hibásodnak meg a szerkezeti anyagok.

Littvay Levente politológus, az ELTE Társadalomtudományi Kutatóközpontjában végez kutatásokat.

Támogatott projektje képes a mesterséges intelligencia segítségével rekonstruálni, mit gondolhattak az emberek egy adott témáról a múltban, de akár azt is megmondja, hogyan hatna a közvéleményre egy jövőbeli esemény. Támogatást ítéltek oda Halm Tamás András nyelvésznek is, aki az ELTE Nyelvtudományi Kutatóközpontjában folytat kutatásokat. Projektjében azt vizsgálja, hogyan működnek azok a hétköznapi, töredékes mondatok, amelyeket beszélgetés közben használnak az emberek.

A kutatás segít feltárni, mi számít a mondat valódi “magjának”, és közelebb viszi a kutatókat ahhoz, hogy jobban megértsék az emberi nyelv szerkezetét, mondattani összefüggéseit.

Mint írták, az NKFI Alap 2025-ös programstratégiája szerint a Nemzeti Kutatási Kiválósági Programban idén 40 milliárd forintos keretösszeg áll rendelkezésre az élvonalbeli kutatók, kutatások támogatására, ami több mint a duplája az egy évvel korábbi támogatási összegnek. A támogatást elnyert kutatók legkésőbb 2026 januárjában kezdik a projektek megvalósítását. A KKT stratégiai célkitűzése, hogy az NKKP 40 milliárd forintos keretösszegéből olyan kutatások kapjanak támogatást, amelyek jelentős tudományos újdonságot eredményeznek, és ezzel hozzájárulnak a magyar kutatók és a magyar kutatások nemzetközi elismertségéhez is. A támogatott projektek listája elérhető az NKFI Hivatal honlapján.