Szabados Richárd szerint már látható, hogy az AI-megoldások használata növeli a versenyképességet, és a hatékonyságot.

A fórumon az MI versenyképességre gyakorolt hatását vizsgálják, valamint arra fókuszálnak, hogy hogyan változtatja meg a mesterséges intelligencia az üzleti és gazdasági életet, hatása milyen előnyökkel és kihívásokkal jár, milyen lehetőségeket rejt versenyképességi szempontból.

“Hangsúlyt kap továbbá a releváns jogszabályi környezet, különösen a nemrégiben elfogadott MI rendelet és annak jövőbeni végrehajtása. Lehetőség lesz a jó gyakorlatok megismerésére, tapasztalatok megosztására, kihívások megvitatására”

– ismertette az államtitkár.

Szolnoki Szabolcs, az NGM technológiáért felelős helyettes államtitkára kiemelte: a gazdasági versenyképesség kulcsa a mesterséges intelligencia (MI). Az előrejelzések alapján a munkahelyek 40 százalékát átformálja az MI, leginkább a magasan képzett munkaerő érintett. Az élelmiszertermeléstől kezdve, az egészségügyön, gyógyszerkutatásokon át a pénzügyekig a gazdasági élet minden szegmenségeb szerepet játszik az MI.

Augusztusban életbe lépett a mesterséges intelligenciáról szóló európai jogszabály, az AI Act, a világ első átfogó rendelete a mesterséges intelligenciáról.

A jogszabály célja annak biztosítása, hogy az EU-ban kifejlesztett és használt mesterséges intelligencia megbízható legyen, az emberek alapvető jogainak védelmét szolgáló biztosítékok mellett.

A rendelet célja a mesterséges intelligencia harmonizált belső piacának létrehozása az EU-ban, ösztönözve a technológia elterjedését, valamint az innovációt és a beruházásokat támogató környezetet teremtve.

Közölte, a tagállamoknak 2025. augusztus 2-ig kell kijelölniük az illetékes nemzeti hatóságokat, amelyek felügyelik az MI-rendszerekre vonatkozó szabályok alkalmazását és piacfelügyeleti tevékenységeket végeznek, az AI Act szabályainak többsége 2026. augusztus 2-tól alkalmazandó.