MSZP: a valódi béke költségvetése a társadalmi igazságosságon alapul
Komjáthi Imre (MSZP) a jövő évi, a kormánypártok által a béke költségvetésének nevezett javaslatot kritizálta, jelezve, hogy a legfontosabb béke a társadalmi béke, ami nincsen társadalmi igazságosság nélkül. A béke költségvetése az MSZP számára azt jelentené, hogy kevesebb a szegény, hogy senki nem lesz szegény azért, mert beteg, és senki nem lesz beteg azért, mert szegény. A béke költségvetése azt jelenté, hogy nem él a nyugdíjasok 40 százaléka létminimum alatt és hogy a kormány többet költ a gyermekszegénység megállítására – sorolta.
Megítélése szerint a kormány “csapágyasra adóztatja” a kis- és közepes vállalkozásokat, miközben arról beszélnek, hogy támogatják őket.
Azt is mondta, a kormány állítása szerint azért “tömi ki adófizetői forintokkal” a multinacionális cégeket, mert különben összecsomagolnak és elmennek az országból. Ehhez képest magyarok százezrei hagyják el az országot. Azt javasolta, hogy az utolsó fillérig fizessék vissza azok a cégek az elmúlt öt évben munkahelyteremtésre kapott támogatást, amelyek most az utcára teszik az embereket. Javasolta továbbá, hogy a “pofátlanul magas vezetői bónuszokat” ne lehessen leírni költségként.
Fónagy János, a Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti államtitkára válaszában úgy fogalmazott, nem lehet “korszerű európai gazdaságot csinálni úgy, hogy nincs nagyüzem, hogy nincs tőke”.
Nem lehet úgy tőkét vonzani egy országba, hogy “közben nem szeretem a tőkét és a tőkést”. Hozzátette, meggyőződése, hogy a 2010 óta hozott kormányzati intézkedések megfelelő védelmet biztosítanak a dolgozónak.
DK: a pedofil papok sem állhatnak a törvény fölött
Vadai Ágnes (DK) nehezményezte, hogy a kormánypárti képviselők nem támogatták a DK azon javaslatát, hogy hozzanak létre egy civilekből és egyházi személyekből álló vizsgálóbizottságot, melynek feladata a magyar katolikus egyházon belüli pedofil esetek feltárása és a bűnösök megnevezése, ahogy azt a javaslatot sem, hogy az egyházaknak is legyen feljelentési kötelezettségük pedofil bűncselekmények esetén.
“Miért nem akarják arra kötelezni a magyar katolikus egyházat is, hogy tegyenek feljelentést a pedofil papok után? Ha egy pedofil pap elkövet egy ilyen bűncselekményt, akkor elég büntetés az, ha áthelyezik egy másik egyházmegyébe?”
– tette fel a kérdést, majd azt hangsúlyozta, a jobboldal szemlélete vezetett oda, hogy a magyar katolikus egyház vezetői hallgatnak és eltagadják a pedofil ügyeket.
“Senki, önök sem állhatnak a törvény felett, a katolikus egyház sem, a pedofil papok sem”
– emelte ki, hozzátéve: választani kellett a magyar gyerekek és a pedofilok között, és a kormánypárti képviselők nem a gyerekeket választották.
Soltész Miklós, a Miniszterelnökség államtitkára válaszában jelezte: az ötvenes éveket idéző gyűlölet vezette a felszólalót az egyházakkal és a hívőkkel szemben.
Leszögezte, támogatnak minden olyan javaslatot, amely zéró toleranciát jelent a pedofíliával szemben, egyben felszólította Vadai Ágnest, hogy ne vádaskodjon, hanem tegyen feljelentést, ha konkrétan tud valamit. Felidézte azt is, hogy a DK 2012-től 2024-ig tizenegy, gyermekek védelme érdekében beadott törvényjavaslatot sem támogatott.
KDNP: sikeres volt a magyar EU-elnökség
Juhász Hajnalka (KDNP) emlékeztetett, Magyarország második alkalommal tölti be az EU soros elnökségét, ezzel “kinyitotta az ablakot a változás szelének”. Végre van egy olyan tagállam, ami nem valami ellen, hanem valamiért: a közös Európai Unióért, a közös versenyképesség megerősítéséért dolgozik, és meg tudta fogalmazni azokat a pontokat, amelyek az unió jövője szempontjából meghatározók.
“Ez a versenyképességi megállapodás, a védelempolitika, a kohézió, a demográfiai kihívások, az illegális migráció elleni küzdelem, a gazdaságalapú agrárpolitika”
– jelezte, majd kiemelte a nyugat-balkáni bővítés fontosságát, melynek a magyar kormány az egyik kezdeményezője volt, most pedig Albániával nyílik meg a csatlakozási tárgyalások lezárásának lehetősége.
Óriási elnökségi eredményként értékelte azt is, hogy rövidesen megszűnhet a belső határellenőrzés Bulgária és Románia irányában, a legfontosabb feladatként azt megjelölve, hogy a versenyképesség területén újra visszategyék az Európai Uniót a térképre.
Zsigmond Barna Pál, az Európai Uniós Ügyek Minisztériumának államtitkára emlékeztetett arra, hogy Magyarország rendkívüli kihívások közepette vette át az EU Tanácsának kormányrúdját. A magyar elnökség hét prioritást határozott meg, ezek közül a legfontosabb a versenyképesség helyreállítása és a bővítési folyamat folytatása. Fél év alatt mintegy 250 elnökségi rendezvényt bonyolítottak le, november 7-8-án például Budapesten rendezték meg az Európai Politikai Közösség csúcstalálkozóját, illetve az informális uniós csúcsot.
Ekkor sikerült elfogadni a budapesti nyilatkozatot, amely kijelöli az irányt Európa versenyképessége helyreállításához. Románia és Bulgária teljes jogú schengeni tagsága elől is várhatóan minden akadály elhárult – jelezte.
Beszélt az aggasztó brüsszeli fejleményekről is. Arról, hogy paktumot kötött az Európai Néppárt és az európai baloldal, miközben a régi-új vezetéssel alakult meg az Európai Bizottság. Mindkét esemény világosan megmutatja, hogy Brüsszelben a változás helyett továbbra is a háborúpárti és migrációpárti politikát kívánják folytatni, és külön szomorú, hogy a hazai baloldal és a Tisza Párt is támogatja ezt a politikát – közölte.
