Hankó Balázs közlése szerint a regionális európai lista 46 ország egyetemeit vizsgálta és a legjobb 690 intézmény közé 15 magyar egyetem is bekerült.

Az első 300-ban az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) a 208., a Budapesti Műszaki Egyetem (BME) a 238., a Szegedi Tudományegyetem a 242., míg a Debreceni Egyetem a 258. helyen szerepel. A legjobb 400-ba bekerült a Pécsi Tudományegyetem, a győri Széchenyi István Egyetem és a Budapesti Corvinus Egyetem is.

“A 15 rangsorolt magyar egyetem között három egyházi fenntartású intézmény – a Pázmány Péter Katolikus Egyetem, az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem és a Károli Gáspár Református Egyetem – is szerepel, valamint helyet kapott a rangsorban a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, a Miskolci Egyetem, a Pannon Egyetem, az Óbudai Egyetem és a Soproni Egyetem is”

– sorolta az államtitkár.

Hankó Balázs szólt arról, hogy világszinten a két legismertebb és az egyetemisták által leginkább figyelt felsőoktatási rangsor a QS és a Times Higher Education, amelyek a magyar egyetemek szempontjából jelentős figyelmet érdemelnek, mivel ezek az egyetem mérete mellett számos más, a gazdasági környezet szempontjából is kiemelkedően fontos tényezőt vesznek figyelembe, például az oktatást, a kutatást és a nemzetköziesítést.

“Ezen két rangsor eltérő kritériumok alapján értékeli a magyar felsőoktatási intézményeket, de gyakorlatilag lefedi a teljes magyar felsőoktatási palettát”

– tette hozzá.

Az államtitkár hangsúlyozta, hogy a magyar egyetemek nemzetközi versenyképességének erősödése Magyarország jövőképességének kulcsa is, a modellváltás pedig elősegítette az egyetemek nemzetközi elismertségét, hozzájárulva ezzel az ország hosszú távú fejlődéséhez.

“Az új fenntartói modell nemcsak az egyetemi autonómiát erősíti, hanem biztosítja a megduplázott minőségi teljesítményösztönző finanszírozást, ami növeli a pénzügyi kiszámíthatóságot és a versenyképességhez oly fontos rugalmasságot”

– fogalmazott Hankó Balázs.

Az államtitkár közölte, a magyar egyetemek egyre sikeresebbek a nemzetközi megmérettetésben, hiszen míg négy éve 7, két éve 9, tavaly már 11 magyar intézmény szerepelt a világ egyetemeinek legjobb öt százalékában.

“Az egyetemeknek azonban olyan nemzetközi környezetben kell helytállniuk, amelyben az Európai Bizottság a magyar kutatásokra és a nemzetköziesítésre vonatkozó döntései szándékosan versenyképességi hátrányt okoznak az ország számára”

– jegyezte meg az államtitkár.

Ugyanakkor kiemelte, hogy mindennek ellenére a kormány elkötelezett a magyar egyetemek, kutatók és diákok támogatása iránt.