Új elnöke van a Magyar Tudományos Akadémiának

Új elnöke van a Magyar Tudományos Akadémiának

Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) új elnöke az Akadémia díszlépcsőjén megválasztásának napján, 2014. május 6-án. Az új elnök megbízatása 3 évre szól, fotó: Koszticsák Szilárd/MTIA Magyar Tudományos Akadémia (MTA) közmegbecsülésének fenntartását tekinti legfőbb feladatának Lovász László, a tudós társaság kedden megválasztott elnöke, aki sajtótájékoztatón számolt be az intézmény jövőjét illető terveiről, elképzeléseiről.

Hangsúlyozta, hogy az intézmény elsősorban a magyar tudósok teljesítményével érdemelte ki a közmegbecsülést, azzal, hogy olyan közösséget alkot, amelyben a tudomány előtérbe kerül az egyéb elgondolásokkal szemben, ahol a különböző területekről érkező tudósok képesek együttműködni a magyar tudomány előbbre jutása érdekében. Az akadémia 20. elnöke nagy megtiszteltetésnek nevezte, hogy a tudós testület tagjai őt választották a pozícióra és hangsúlyozta, minden erejével azon lesz, hogy eleget tegyen ennek a komoly megbízatásnak.

A voksok 61,8 százalékával megválasztott Lovász László rámutatott arra, hogy a magyar tudomány egyáltalán nem légüres térben létezik, hanem egy olyan nemzetközi tudományos közélet része, amelyet komoly viták feszítenek. Mint aláhúzta, az akadémiának részt kell vennie ezekben a vitákban, ki kell alakítania, finomítania kell saját álláspontját, mert ezen kérdések végső konklúziói nagyon fontosak mindannyiunk számára. A nemzetközi fórumokon sokat vitatott kérdések példájaként említette a különböző tudományos eredmények értékelését, a publikációk hozzáférhetőségét, a tudósok elvándorlását. Lovász László hangsúlyozta, hogy a szakemberek elvándorlása a tudomány fejlődésének közvetlen következménye, ám azt kell elérni, hogy Magyarország ne vesztese legyen ennek a folyamatnak. Mint felidézte, Pálinkás József vezetése alatt az akadémia elindította a Lendület programot, amely épp ezt a problémát kezeli a tehetséges fiatal tudósok munkájának segítésével, ezért ezt a kezdeményezést a jövőben tovább kell vinni, finomítani. 

Az akadémia és az egyetemek közötti együttműködés fontosságáról szólva az új elnök kiemelte, a szoros kapcsolat az egész magyar tudományosság számára kulcskérdés, hiszen segít biztosítani az egyetemek azon képességének megőrzését, hogy kimagasló tudósokat tudjanak kinevelni. Az akadémia főtitkárává választott Török Ádám közgazdász elmondta, hogy az intézmény irányítása csapatmunka, amelyhez mindenki azzal járul hozzá, amihez a legjobban ért. Mint hozzátette, reméli, hogy eddigi tapasztalataival – akadémiai kutatóintézet és kutatócsoport vezetőjeként is tevékenykedett, emellett a költségvetési politikában is volt szerepe – segíteni tudja a vezetőség munkáját. A főtitkárhelyettessé választott Barnabás Beáta Mária növénybiológus óriási megtiszteltetésnek nevezte kinevezését. Mint elmondta, mindig is célja volt, hogy közel vigye a tudományt az emberekhez. Hozzátette, reméli, hogy elődeik példáján elindulva jól, harmonikusan fognak tudni dolgozni. 

A sajtótájékoztatón rövid beszédet mondott az élettudományi alelnöknek választott Freund Tamás neurobiológus, aki az akadémiai véleménynyilvánítás fontosságát hangsúlyozta mind a politikai szféra, mind a társadalom felé. A természettudományi alelnökké választott Szász Domokos matematikus elmondta, eddig is tagja volt a vezetőségnek és hálás, hogy ismét bizalmat szavaztak neki. Mint aláhúzta, fontos, hogy a magyar tudomány – beépülve a nemzetközi tudományos életbe – megértse az ott zajló vitákat és azokra jól reagáljon. 

Kapcsolódó cikkek