A 2021 őszén készült kutatás során 660, 18-30 év közötti fiatalt kérdeztek meg az élet számos vonatkozásáról, köztük a kivándorlási terveikről is. Domagoj Dalbello, az SSMH munkatársa kiemelte: a horvát fiatalok otthonmaradását több tényező is befolyásolja, ezért a jövőben fontos lenne a kérdés értékrendi és kulturális vonatkozásait is megvizsgálni.

A felmérés készítői rámutattak, hogy a fiatalok nem hirtelen és meggondolatlanul vándorolnának el, hanem mérlegelnék a lehetőségeket.

Azok, akik maradnának, Horvátország szépségét és a hazaszeretetet jelölték meg visszatartó erőként, a kivándorolni szándékozókat pedig – a felmérés szerint – a korrupció és az őket zavaró tömeges turizmus zavarja. A parlamenti választásokon a fiatalok 58, az elnökválasztáson 65, az önkormányzati választásokon 60 százaléka vesz részt, míg kilenc-tíz százalékuk nem megy el egyikre sem.

A kutatások azt is kimutatták, hogy a szavazásokon részt vevő fiatalok között valamivel kisebb a kivándorlási kedv, mint a politikailag passzív kortársaik körében.

“A kivándorlási szándékban a politikai apátián kívül az abban való hit hiánya is közrejátszik, hogy bármin is változtatni tudnának”

– húzta alá a tanulmány.

A fiatalok mobilitási hajlandóságának gazdasági vonatkozásai is vannak: tízből három fiatal, aki kivándorolna, a közszférában, valamivel több mint négy pedig a magánszférában dolgozik.

A vizsgált korosztály tagjainak több mint fele még mindig a szüleivel él. Azok, akik 18-19 éves korukban elköltöznek, általában továbbtanulnak valamilyen felsőoktatási intézményben. Az otthonmaradás oka a késői családalapítás is – írták a felmérés készítői. A fiatalok átlagosan 2,4 gyereket szeretnének, többet, mint amennyit végül valóban vállalnak. Marin Strmota, a zágrábi egyetem docense, volt demográfiai államtitkár a vizsgálat eredményeiről szólva kiemelte: a fiatalok csökkenő részaránya miatt a politikusok kevésbé foglalkoznak az ő problémáikkal, inkább az idősebb korosztályokat célozzák meg, mivel onnan több szavazatot remélnek.

Úgy értékelte, a fiatalokat sokkal világosabb és gyakorlatiasabb módon kell megszólítani, mert a kivándorlás legfőbb oka a motiválatlanság és a megélhetési problémák.

Sanja Klempic Bogadi, a horvát Migrációs és Etnikai Tanulmányok Intézetének tudományos munkatársa szerint az állam túlságosan a visszavándorlókra összpontosít, ahelyett, hogy az otthonmaradáshoz teremtene kedvezőbb feltételeket. A 2021-es népszámlálás adatai szerint Horvátországnak 3 888 529 lakosa van, 396 360-nal kevesebb, mint tíz évvel korábban, amely közel tízszázalékos visszaesés. A népességcsökkenés a természetes fogyás és az elvándorlás következménye.