Orbán Viktor miniszterelnök hagyományos évértékelõ beszédét tartja a Várkert Bazárban 2020. február 16-án, fotó: Szigetváry Zsolt/MTI

Orbán Viktor: minden felemelkedő nemzet sikertörténete az önbecsülés megerősítésével kezdődik

Orbán Viktor: minden felemelkedő nemzet sikertörténete az önbecsülés megerősítésével kezdődik

Ezt hangoztatta a miniszterelnök vasárnap Budapesten, a Várkert Bazárban tartott évértékelő beszédében, amelyben egyebek mellett arról is beszélt: a kormány klímavédelmi akciótervet fogadott el, 2020 és 2021 pedig az országépítés folytatása lesz.

A kormányfő beszédét azzal kezdte, hogy ma, száz évvel a trianoni halálos ítélet után azt jelentheti:

“élünk, és Magyarország még mindig megvan”.

Hozzátette, nem csak élünk, de ki is szabadultunk az ellenséges gyűrű szorításából.

“Az újra nemzeti alapokra állított Szlovákiával, Szerbiával, Horvátországgal és Szlovéniával megtaláljuk a hangot, széles együttműködést, sőt szövetségeket is alakíthatunk”

– közölte a miniszterelnök.

“A történelem újra megadta az esélyt, hogy a közép-európai népek – saját nemzeti érdekeik alapján – új szövetségi rendszert építsenek ki, és így a keletről és nyugatról fenyegető veszélyekkel szemben is megvédhetjük magunkat”

– mondta Orbán Viktor.

Arról is beszélt, minden felemelkedő nemzet sikertörténete az önbecsülés megerősítésével kezdődik, a bajba jutott országok polgárainak személyes önbecsülése pedig csak nemzetükével együtt térhet vissza.

“A felemelkedés kulcsa tehát a nemzeti önbecsülés helyreállítása”

– mondta.

Felidézte azt a 2010-es célkitűzést, hogy “bizonyítsuk be magunknak és a világnak, még mindig vagyunk valakik”.

“Úgy gondoltuk, vagy találunk egy utat, vagy csinálunk egyet. És mivel a Brüsszel és Washington által kijelölt utak nekünk nem voltak járhatóak, kénytelenek voltunk újat csinálni”

– mondta, hozzátéve,

tíz év után “kellő szerénységgel” azt mondhatja, “kitaláltuk és meg is csináltuk”.

Az IMF-et hazaküldték, a hiteleket idő előtt visszafizették, létrehoztak 850 000 munkahelyet, felszámolták az “ingyenélést”, a pénzügyeket rendbe tették, a dolgozóknak megadták a tiszteletet és a megbecsülést, a családok megkapták az elismerést, a nagycsaládok nagy elismerést kaptak, megindították a nemzetegyesítést, és a határon túlra kényszerült magyar közösségeket összekötötték az anyaországgal – sorolta.

fotó: Szigetváry Zsolt/MTI

Kiemelte a kormányfő azt is, hogy a héten közzétett brüsszeli gazdasági jelentésekben egész Európa azt olvashatja: úgy tűnik, 2019-ben a magyar gazdaság nőtt a leggyorsabban az egész kontinensen.

Arról is beszélt, hogy “Magyarországot a volt kommunistákból álló kormány vitte csődbe liberális politikájával”.

“Ez a példa megerősíti azt a feltételezést, hogy olyan, hogy liberális, nincs is. A liberális nem más, mint diplomás kommunista”

– fogalmazott, úgy folytatva:

“ha megfogadtuk volna a tanácsukat, akkor most Magyarország egy kórteremben feküdne, IMF- és brüsszeli hitelek csövei lógnának minden végtagjából, és Soros György kezében lenne a hitelek csapja”.

Úgy fogalmazott: ebben nincs semmi túlzás,

“én, aki több mint harminc éve nyomom az ipart a politikában, saját szememmel láttam, hogy Soros György háromszor próbálta meg kifosztani Magyarországot”.

Orbán Viktor arról is szót ejtett, hogy újra nemzeti konzultációra készülünk, amire “ismét a kényszer visz rá”, és egyetértési pontokat kell létrehozni, hogy a kormánynak legyen mire ráállnia, legyen hol megvetnie a lábát.

A kormányfő hangsúlyozta,

Európában az a helyzet állt elő, hogy a döntéshozóknak “az erőszakos bűnözők jogai fontosabbak lettek a törvénytisztelő emberek jogainál”;

“gúnyt űznek az igazságból, a becsületes emberek egészséges életösztöneiből, és az áldozatok helyett az elkövetőket védenék”.

Közölte, ez a veszedelmes jelenség Magyarországot is elérte, és komoly vitákra, nemzetközi erőpróbákra számíthatunk. A miniszterelnök kifejtette: külföldről finanszírozott,

“s persze a Soros-hálózathoz tartozó szervezetek és felbérelt ügyvédeik a jogvédelemmel visszaélve perek tömkelegét indítják, hogy a magyar emberek pénzéből komoly összegeket fizettessenek erőszakos bűnözőknek és persze maguknak is. A perek sokasága, 12 ezer per milliárdokba kerül. Nem nézhetjük ezt tovább tétlenül”

– hangoztatta.

A gyöngyöspatai helyzetről azt mondta: éppen akkor pattant ki az ügy, amikor a cigány családok elindultak az életmódváltás útján, segély helyett munkából élnek, rendesen nevelik a gyerekeiket, és ezzel kivívták mindannyiunk elismerését. Ebbe az ígéretes folyamatba “vágott bele a villám” azzal a bírói ítélettel, amely szembefordította egymással a gyöngyöspataiakat. A bírói eljárást kezdeményező szervezetet szintén Soros György pénzeli – tette hozzá.

Kiemelte, továbbra is hiszünk abban a Magyarországban, amely minden magyar biztonságos otthona, és mindenkinek megadja a jó élet lehetőségét, továbbra sem tűrjük el, hogy a származás, az etnikum stigmát vagy hátrányt jelentsen, de előnyt és előjogot sem adhat, a pénzért pedig származásra való tekintet nélkül mindenkinek meg kell dolgoznia.

Az elmúlt 10 évet értékelve Orbán Viktor kijelentette: a tények azt mutatják, hogy az utolsó 10 év volt a legsikeresebb 10 az elmúlt 100 év magyar történetében.
Úgy fogalmazott: a magyar elszokott attól, hogy sikeres népként tekintsen magára. Hobónak van igaza:

“oly sokáig voltunk lenn, hogy nem is tudjuk, milyen fenn”

– idézte.

Az eredményeket kifejtve Orbán Viktor hangsúlyozta, a külső és belső egyensúly megtartása melletti fenntartható növekedés egyetlen másik évtizedre sem volt jellemző az elmúlt 100 év során. Mindez úgy, hogy európai mércével mérve a vagyoni egyenlőtlenségek mérsékeltek maradtak, vagyis a növekedés előnyei a társadalom széles rétegeihez is eljutottak – jegyezte meg.

fotó: Szigetváry Zsolt/MTI
A sérülékeny csoportokat, fiatalokat, 50 év felettieket, gyermeket vállaló nőket, alacsonyan képzetteket sikerült munkához juttatni. A bérek is megindultak felfelé, a minimálbér és a garantált bérminimum értéke megduplázódott, 2019-ben minden idők legtöbb beruházásáról született döntés, és tavaly megdőltek az exportrekordok is. Utóbbival kapcsolatban megjegyezte: lakosságszámot tekintve a világ országai között Magyarország a 94. helyen áll, de exportban a 34.

“Mindezt egy tízmilliós ország érte el. Van-e nyilvánvalóbb bizonyítéka a tehetségnek és a szorgalomnak?”

– tette fel a kérdést.

A miniszterelnök arról is beszélt, hogy azok, akik a magyar pedagógusokat, az oktatást és szakképzést “gyepálják”, lehetnének mértéktartóbbak is. Azok a munkások, szakemberek, mérnökök ugyanis, akik itt, Magyarországon a világ legmodernebb gyárait működtetik,

“mind a mi iskoláinkból és egyetemeinkről kerültek ki”

– hangoztatta.

Az elmúlt 10 évben

“megtanultuk azt is, hogy Európa nem Brüsszelben van. Európa mi vagyunk, és nem kell megfelelnünk a megfáradt brüsszeli elitnek. (…) Korábban azt hittük, Európa a mi jövőnk, ma már tudjuk, hogy mi vagyunk Európa jövője”

– fogalmazott.

Összegzése szerint a Kárpát-medencéből ma erő sugárzik. Ez az erő abból a felismerésből fakad, hogy magyarnak lenni jó, felemelő és ígéretes dolog.

“A mi nemzetünk tudja: Magyarország az első”

– mondta.

Orbán Viktor beszédében bejelentette: a kormány a héten klímavédelmi akciótervet fogadott el, megalkották azt a programot, amellyel elérik, hogy 2030-ra a Magyarországon előállított villamos energia 90 százalékban szén-dioxid-mentes legyen. A kormányfő kiemelte, komoly lépéseket kell tenni, hogy megvédhessék, amit elértek,

“fenyeget a klímaválság, a demográfiai hanyatlás és baljós árnyak gyülekeznek az európai gazdaság fölött is.”

Úgy látja, “a klímavédelem politikai divattá lett”, a sok üres beszéd pedig lerontja az ügy komolyságát. Pedig ideje beszéd helyett cselekedni – mondta, majd megjegyezte, a klímavédelmi programból az is látszik, hisznek abban, hogy 2030-ban ez még rajtuk lesz számon kérhető.

Kifejtette, július 1-jével megkezdik az illegális hulladéklerakók felszámolását és megbüntetik a szennyezőket. Betiltják az egyszer használatos műanyagok forgalmazását, lehetővé teszik az üveg- és műanyag palackok, valamint a fémdobozok visszaváltását – sorolta.

Hozzátette, megvédik a folyókat a külföldről ide érkező hulladékoktól.

Orbán Viktor kitért rá: szigorúan fognak fellépni a Magyarországon működő multinacionális cégekkel szemben, előírják, hogy környezetbarát technológiákat alkalmazzanak. Emellett a következő két évben 32 milliárd forinttal támogatják a kis- és középvállalkozások megújuló energiatermelését.

fotó: Szigetváry Zsolt/MTI

Közölte, minden újszülött után tíz fát ültetnek, 2030-ra elérik, hogy az ország erdővel borított területe 27 százalékra növekedjen. A következő 10 évben meghatszorozzák a naperőművek kapacitását. Támogatni fogják az olcsó elektromos autók megjelenését és használatát, valamint 2022-től csak elektromos buszok forgalomba állítását fogják megengedni a városi közlekedésben – mondta.

Hangsúlyozta, bevezetik a Zöld Államkötvényt, a kormány vállalja, hogy az ebből befolyó pénzt csak klímabarát programokra fordítja.

A családvédelmi akciótervről tájékoztatva Orbán Viktor közölte: több mint százezren jutottak hozzá a babaváró hitelhez, amely a 10. legnépszerűbb kifejezés volt, amire az internetezők rákerestek.

“Megkezdődött a négygyermekes anyák jövedelemadó-mentessége, ami 40 000 család életét teszi könnyebbé”

– hívta fel a figyelmet a kormányfő.

Bár nem szerepelt a családvédelmi akciótervben – folytatta -, de “sikerült a meddőség elleni küzdelemben is egyet, sőt kettőt is előre lépni”. A legfontosabb az volt, hogy mindenki számára elérhetővé, vagyis ingyenessé tegyék a vizsgálatokat és beavatkozásokat, sőt a gyógyszereket is. Ma az állami szolgáltatók minden hozzájuk fordulót el tudnak látni – közölte.

Azt is jó hírnek nevezte, hogy 2010-2018 között kilencvenezerrel több gyermek született, mint abban az esetben született volna, ha minden maradt volna a 2010-es tendenciák medrében.

“Tudom, hogy a négygyermekes anyák után a háromgyermekes anyák számára is előbb vagy utóbb be kell vezetni az szja-mentességet. Azt is tudom, hogy a szülés utáni első félévben ma az anyák az előző évi átlagkeresetük 70 százalékát kapják, és ezt 100 százalékra kellene emelni, s akkor a szülést követő első félévben több pénzhez jutnának, mintha nem szültek volna”

– mondta.

Megemlítette Orbán Viktor a fiatalok körében bevezetett ingyenes nyelvvizsgát és KRESZ-vizsgát is, hozzátéve, hogy ezt ki kellene terjeszteni a gyesen, gyeden lévő édesanyákra is.

Azt is mondta a kormányfő, hogy 2020-ban és utána is erőinket a munkahelyek megőrzésére kell fordítanunk, a munkahelyeket egyszerre kell megőrizni és korszerűsíteni, mert ha munka van, minden van.

Orbán Viktor kifejtette: az európai gazdaság, azon belül is leginkább az eurózóna térsége, egyszerűen megállt, és a magyar áruk 85 százaléka éppen ezekbe az országokba irányul.

“Az ő bajuk tehát a mi bajunk is”

– tette hozzá.

Azt mondta, 2019-ben a német ipari termelés jelentősen csökkent, de a magyar 5-tel nőtt. 2020-ban és talán még utána évekig is erőinket a munkahelyek megőrzésére kell fordítanunk. Tudjuk, hogy ilyenkor adót kell csökkenteni, erre készülünk most is, a kisvállalkozási adót és a munkát terhelő adót csökkenteni fogjuk. A nyugdíjak értékét meg fogjuk őrizni, hiszen erről állapodtunk meg a nyugdíjasokkal – közölte.

Kiemelte, a világban a verseny sosem szűnik meg, de Európa mintha ki akarna szállni a versenyből, korlátozni akarja a versenyt az unión belül, és az adózás, a munkavállalás és a szolgáltatások tekintetében is. Néha úgy lehet érezni, hogy

“a nyugatiak nem tanultak a mi történelmünkből, és nem tudják, hogy a szocializmus tönkreteszi a nemzeteket”

– fogalmazott.

A miniszterelnök szerint ha Magyarországot, a magyar adórendszert, szociális rendszert, munkaerőpiacot “beleszabályozzák az európai egyesült államok gazdasági rendjébe”, akkor a mi fejlődésünk is megáll. Ezért kell csínján bánni az euró bevezetésével is,

“ne üljünk fel olyan vonatra, amelyről nem tudjuk, hogy hová megy”

– vélekedett.

A kormányfő közölte továbbá, 2020 és 2021 a kormányzati munka, az országépítés folytatása lesz.

Úgy folyatta:

“látjuk, hogy az ellenzék már most készülődik. Fű, fa, virág, tücsök és bogár is bekerülhet a csapatukba, csak valahogy visszakapaszkodhassanak a hatalomba. Már próbálgatják a közös szerelést is. Az eredmény még felemás, egészen avantgárd kombinációkat láthatunk. Alul kisnyilas gatya, fölül vörös mellény, rajta szivárványszínű kitűző”.

“Az a feladatunk, hogy a nemzetet felkészítsük a következő években ránk váró nagy próbatételekre” – hangsúlyozta Orbán Viktor, úgy fogalmazva:

“csak annyit akarhatunk, de azt akarjuk is, hogy a magyarok abban a jólétben és biztonságban élhessenek és gyarapodhassanak a saját hazájukban, amelyet megérdemelnek elődeink és a maguk munkájának s áldozatainak fejében”.

Ilyen 100 év után itt állni annak bizonyítéka, hogy az Úristennek még tervei vannak ezzel az országgal. Illő tisztelettel csak annyit mondhatunk, készen állunk a hívásra, készen állunk a következő százéves utazásra.

“Magyarország mindenek előtt, a Jóisten mindannyiunk fölött”

– zárta szavait.

Balog Zoltán, a Polgári Magyarországért Alapítvány kuratóriumának elnöke a miniszterelnök beszéde előtt kiemelte, amióta az évértékelők alkalmából összegyűlnek, soha nem jöttek még reményvesztetten, hanem mindig vállalva a felelősséget, melyet a polgári, nemzeti, kereszténydemokrata közösséghez tartozás jelent. Ez a felelősség nem korlátozódik a kormányzás időszakaira, ehhez a közösséghez tartozni életformát jelent, és nem valamilyen konjunkturális dolog.

Rámutatott, nemzeti, keresztény, polgári, ez a három dolog együtt, ígéretes együttállás, magasabb rendű tettvágy. Balog Zoltán úgy fogalmazott: kereszténynek lenni, hazafiság nélkül gőgös, globális világpolgárság.

“Hazafinak lenni kereszténység nélkül pogányság, és ha mindenből kihagyják a polgári erényeket, azt az élet minősége szenvedi meg. Ha ez a három együtt van, akkor öntudatos, önálló gondolkodású, keresztény magyarok vagyunk”

– fűzte hozzá.

Kitért arra, jó összetartozni, jó idetartozni, jó, hogy Magyarországon nincs szükség külön engedélyre, nem kell kihaló fajokat védő igazolvány ahhoz, hogy magyarok, fehérek, heterók, keresztény nők és férfiak lehessünk – fogalmazott. Mi magyarok, ha keresztények vagyunk, tiszteletben tartjuk minden ember méltóságát – tette hozzá, kiemelve, a kereszténység iránti gyűlöletkeltés a világ számos táján pusztít, amit nem szabad eltűrni.

A Várkert Bazárban idén is megtöltötték a termet a vendégek, sokan állva követték a kormányfő huszonkettedik évértékelő beszédét.

A pulpitus mögött magyar zászlókat állítottak fel, és szintén a nemzeti lobogót és a Szent Koronát vetítették ki a teremben körbe a falakra. A szónoki emelvényen a Nekünk Magyarország az első! felirat volt látható.

 

Kapcsolódó cikkek